A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Pirint Andrea: Nagy Sándor eddig ismeretlen üvegablakterve a Petró-gyűjteményben

vezető egyéniségének neve fémjelzi. Békássyné barátai közé tartozott Madzsar József, a munkásmozgalom harcosa és Bédy-Schwimmer Rózsa, a feministák egyesületének alapítója is. Békássy Elemérné és a főképp a század eleji években radikális gondolkodású Nagy Sándor között a közvetlen összekötő láncszem talán épp Szabó Ervin lehetett, akivel Nagy - mint ahogy azt kettejük levélváltásai és számos, Szabó Ervin felkérésére készült munka is mutatja -jó ismeretségben állt.

23 Az pedig már következménye volt a Gödöllő-Óbarok összeköttetésnek, hogy Békássyné barátnője, Schwimmer Rózsa a gödöllőiek reforméletmódját kiadványaiban népszerűsítette.

24 Több mint valószínű, hogy Nagy Sándor és Békássy Ferenc legalább egyszer személyesen is találkoztak egymással. Békássy Elemérné Babitsnak írt, már említett levelének tanúsága szerint a baráti összejövetelre, amelyen Babits és a frontra készülő ifjú költő találkozhatott volna egymással, mások is meghívást kaptak. „Vasárnap, 14-én 5 órai teára Nagy Sándorék, Krieschék, Madzsarék s néhány kiegészítő és összekötő kedves emberünk lesz nálunk. ... Várjuk, kérjük, óhajtjuk ebbe az egyszerű meleg körbe" írja Békássyné.

25 Noha Babits nem tudott eleget tenni a meghívásnak, a többi meghívott 1915. február 14-én valószínűsíthetően együtt teázott. Nagy Sándor üvegablakterve talán kifejezetten a gyászoló család felkérésére készült, de tekintetbe véve a művész „háborús emlékállítás"-törekvéseit és a finom modorú, mindenkiben rokonszenvet ébresztő Békássy Ferenccel való személyes ismeretség valószínű tényét - Nagy Sándort felkérés nélkül is emlékterv készítésére ösztönözhette az ifjú tehetség halálhíre. A költő tragédiája azért is tölthette el különös fájdalommal a művészt, mert - ahogy arról a posztumusz kiadott művek vallanak - Békássy írói világa sok érintkezési pontot mutat Nagy Sándor élet- és művészetfilozófiájával. Ahogy Nagy műveit a szeretetvallás kisugárzásaként beindázzák a virágokkal és madarakkal díszített leveles ágak, úgy szövik át Békássy költészetét a fákban, virágokban, madarakban gazdag természeti képek. A költő - bölcselkedő elmélyülésre való hajlama szerint - a figyelmet a belső történésekre irányítja, önmagát vizsgálja; gondolkodik halálról, boldogságról, vallásról, s olyan etikai fogalmakról, mint jóság, igazság. Súlyát és lényegét keresi az életnek, összhangban Nagy Sándor kutató magatartásával. Kettejük gondolatvilágának rokonságát olyan motívumok is jelzik, mint a vándor kedvelt nietzschei alakja, a művész-Jézus párhuzam, a szántás-vetés tolsztoji életvitelre utaló motívuma, vagy a fénynek a misztikum irányába mutató értelmezése.

26 Hogy Nagy Sándor jól ismerte Békássy költészetét, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az emlékterv képmezőit alul-felül közrefogó szövegtükrökben a költőtől származó verssorok olvashatók. A mű vázlat voltából következően a kézírás meglehetősen hányaveti, jó néhány szó olvashatatlan. A felismerhető szavak alapján mindazonáltal az idézett sorok pontosan azonosíthatók. A 3x3 képmezőből álló emléktervezet gyújtópontjában helyezkedik el a nyughelyet idéző, szimmetrikusan felépülő kompozíció (4. kép). Ez a ,jelenet" adja meg a tábla 23 Nagy Sándor és Szabó Ervin kapcsolatáról a legbővebben ír: Geller Katalin: A közélet helyszínei: Nagy Sándor társadalmi és esztétikai nézetei. In: Geller K., 2003. 44-54. 24 Geller K., 2003.46. 25 Lásd 10. jegyzet. 26 E tanulmánynak nem célja Békássy Ferenc irodalmi müveinek beható elemzése; csak azok a vonatkozások kerülnek említésre, melyek szembeszökő hasonlatosságot mutatnak Nagy Sándor gondolatvilágával. Ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a Békássy-életmü feltétlenül érdemes volna az alapos feldolgozásra, mint olyan kordokumentum, amely magán viseli a 20. század elején sokakra ható eszmék nyomait. 600