A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)
B. Hellebrandt Magdolna 60 éves
B. HELLEBRANDT MAGDOLNA 60 ÉVES A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei múzeumok munkatársai és a tudományos tevékenységükkel intézményeinkhez kapcsolódó kutatók A Herman Ottó Múzeum Evkönyve sorozatának idei kötetével köszöntik B. Hellebrandt Magdolnát, múzeumunk régészét. Hölgyek esetében talán nem illik felemlegetni a kort, ám a hoszszú, munkás évek, a megyénk régészeti kutatásában végzett eredményes tevékenység, a Herman Ottó Múzeumhoz való három évtizedes hűség jó ok lehet a „kerek" évforduló ünneplésére, az ünnepelt munkássága előtti tisztelgésre. Munkatársunk esetében csak erősítik ennek igényét a szakmai és emberi kapcsolatok, amelyek a részéről megnyilvánuló kollegialitásban gyökereznek. Közismert, hogy a közgyűjteményekben dolgozó muzeológusok | "-"" tevékenységében a tudományos munka az adminisztráció és közművelődés mindennapos feladataival társul, így még inkább tiszteletet parancsol a tudomány asztalára letett teljesítmény. A kötetben szereplő szerzők, de az itt meg nem nyilvánuló kollégák nevében is, B. Hellebrandt Magdolnának ajánljuk ezt a könyvet, további eredményes munkát, sok örömet, jó egészséget kívánva! A Szerkesztők Hellebrandt Magdolna 1944. november 12-én született a Baranya megyei Alsómocsoládon. Általános iskolai tanulmányait Érden, a középiskolát a fővárosban végezte, 1963-ban érettségizett a Kaffka Margit Gimnáziumban. (Ma Szent Margit Gimnázium.) 1963-1968 között az ELTE Bölcsészettudományi Karán régészet-történelem szakos hallgató volt, ahol nagy hírű professzorai - Banner János, László Gyula, Bóna István és Mócsy András - vezették be a régészet elméletébe és módszertanába. Már az első szemináriumi dolgozatának megírásától a kelták régészetével foglalkozott, szakdolgozatát Kelta pénzek viszonya késő La Tene csoportjainkhoz címmel írta. 1968-1971 között Pest megyében dolgozott, elkezdte a váci kelta temető ásatását, melynek anyagával részt vett a Székesfehérváron rendezett, A keleti kelta művészet című nemzetközi kiállításon 1974ben. Mivel Vácott újkori történész státusban alkalmazták, s ezen nem lehetett változtatni, 1971-ben Miskolcra jött régésznek Kemenczei Tibor megüresedett helyére. Itt lehetősége volt - a helyi leletmentések, ásatások mellett - Vác-Kavicsbánya kelta temető feltárásának folytatására és befejezésére. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében hitelesítette a régi, ismert kelta temetőket - Muhi-Kocsmadomb, Radostyán-református temető -, s új lelőhelyeken is végzett feltárást, így Kistokaj-Kültelkek, Bodroghalom-Medvetanya, Novaj"9*-'"qj^. é r ^QV ) 5