A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Fazekasné Majoros Judit: Egy elfeledett irodalmi emlékhely Zemplénben: az alsó-körtvélyesi kúria

szerint inkább festők jöttek hozzá, kevesebb író volt közöttük. A legnevesebb közülük Rippl-Rónai József volt, aki kétszer is vendégeskedett és festett Körtvélyesen. Tőle maradt fenn a kastély legszebb ábrázolása: egy 52x70 cm nagyságú olaj-karton festmény, amely az épület hátsó frontját ábrázolja: a teraszt a barokkos lépcsővel, a kertben néhány alakkal, de a fő hangsúly itt is a színpompás kerten van. Az 1907-ben készült alkotáson még érződik a francia impresszionizmus hatása (a fény-árnyék hatás, a folyamatos körvonalak feloldása), de már néhány vonásában felismerhető a kialakulóban lévő ripplrónais stílus: a tiszta, keveretlen, erős színek (a kert zöldjei, a szoknya és a napernyő lángvöröse), az azonos nagyságú és azonos színű ecsetvonások (az ún. „pötyögtetett" festésmód). Lesznai visszaemlékezései szerint a környékbeliek kinevették apját, s nem sokra értékelték a pesti festők képeit, de annál inkább tetszettek ezek a képek a falu egyszerű lakóinak, különösképpen az egyik kastélyban szolgáló leánynak, aki ha csak tehette, ott ácsorgott a festő háta mögött, s álmélkodva csodálta a kép elkészültét. És gyakran ott állt és tanult e festőktől maga Lesznai is. Az 1910-es években - még apjuk életében - már a gyerekek, Iván és Mali barátai töltötték meg élettel nyaranta Körtvélyest. Ezt így idézi fel az írónő a regényében: „Sorra érkeztek Liszkára Lizó egyéb barátai is. Úgy jöttek, mint a népvándorlás ifjúságtól duzzadó törzsei, melyek a régi fáradt nemzetek területére hatolva új isteneket, új mórest, új nyelvet hoztak magukkal. Klára még szelíden küzdött a régi rend fenntartásáért, de lassanként meghátrált. A cselédek zsörtölődve hordták délidőben a reggelitálcákat a későn kelő vendégeknek. A piktorok a faluban állították fel állványukat, az írófélék pedig a legdicsőbb nyári napon is a szobájukba zárkóztak, s csak estefelé bújtak elő szellőzködni. Ez István és Klára szemében a helyi szépség hálátlan semmibevevése. Az új vendégek jóba voltak mindenkivel, Istvánt és Klárát tisztelték, de kis körük mégis idegen test maradt a liszkai világban. Éjszaka mind felébredtek, akár a bagoly, és a legváratlanabb helyeken gyülekeztek hosszú, hajnalig tartó dumákra. A liszkai falak csodálkozva hallgatták vitáikat, melyekben szó sem volt kertről, termésről vagy a vármegye dolgairól..." S kik voltak ezek az ifjú barátok? Festők a Nyolcak közül: Berény Róbert, Orbán Dezső, Tihanyi Lajos, írótársak: Kaffka Margit, Lukács György, Jászi Oszkár és az egyik leggyakoribb vendég, a jó barát: Balázs Béla. Ritoók Emma így idézi fel a körtvélyesi hangulatot: „ Különben nagyon jól töltöttem azt a pár hetet. A nappalok az őszi napsütésben, a fenyők vagy virágok között, reggelizés a terrasson, az esték be az éjszakába 1—2 óráig petróleum lámpa mellett, régies intim bútorok közt és a sok-sok asszony probléma, mely 9 A regényben Lesznai Anna mind a szereplők, mind a helyszínek nevét megváltoztatta. Liszka Körtvélyes megfelelője. Nevét az írónő valószínűleg Leszna, a szomszédos falu nevéből képezte. Más települések esetében pedig olyan neveket alkalmazott, amelyek léteztek valóságosan is, de más települést takartak. Pl. a regénybeli Legénye az Nagymihály, Szöllöske Sátoraljaújhely megfelelője. Mindkét helynév előfordult valóságosan is Zemplén vármegyében, de nem a járás, illetve a megye székhelyeként. 10 Berkovics Lizó alakját Lesznai Anna önmagáról formázta, bár az élettörténet és a főhős regénybeli sorsa szándékosan és észrevehetően eltér néhány dologban, így a valóság és a fikció keveredik a regényben. Pl. Lizó „csak" költőnő, nem foglalkozik képzőművészettel, vagy Lizó „csak" szerelme Faludy Ákosnak, akit Jászi Oszkárról mintázott, a valóságban pedig házasok voltak. Lesznai csak néhány történelmi egyéniség és korabeli politikus nevét „tartja meg" regényében, így Kossuth, mindkét Andrássy, Ady Endre, Tisza eredeti nevén szerepel, de barátai, ismerősei nevét - akik pedig szintén fontos szerepet vittek a magyar történelemben - megváltoztatta. Alakjuk mégis egyértelműen felismerhető: Jászi Oszkár-Faludy Ákos, Kaffka Margit-Leóna, Balázs Béla-Vedres György, Lukács György-Aranyossy László néven szerepel a regényben. 11 Berkovics István és Klára, az írónő szüleinek, Moskovitz Geyzának és Deutsch Herminának megfelelői a regényben. 571