A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Fazekasné Majoros Judit: Egy elfeledett irodalmi emlékhely Zemplénben: az alsó-körtvélyesi kúria

Családjában két gyermek született: 1876-ban fia, Iván,

6 és kilenc évvel később 1885-ben leánya, Amália, akit mindenki - családtag, barát és ismerős - élete végéig Malinak nevezett.

7 A gyerekek a család óvó biztonságában, jólétben, úri módon nevelkedtek. A teleket Budapesten egy Bálvány utcai házban töltötték, de tavasztól őszig a körtvélyesi kényelmes lak adott otthont nekik. Mali különösképpen kötődött e helyhez: a házhoz, mely számára igazi kastély volt, de még inkább a kerthez, melynek varázsát egész életében lelkében őrizte. A műveltség megszerzése egyik feltétele a művésszé válásnak. Mali élete e téren is eltért a megszokottól. Nem járt elemi vagy középiskolába, tudását otthon szüleitől és a falusi paptól, majd a könyvekből szerezte. Édesapja híresen gazdag könyvtára rendelkezésére állt, s a fiatal leány nyitott is volt minden iránt. Érdeklődéssel hallgatta apja, majd bátyja barátainak beszélgetéseit, de nemcsak a „szavak" érdekelték, vonzotta az is, amit kézzel lehetett létrehozni. Rajzolgatott és hímzett, már nyolcéves korától érdeklődve figyelte az uradalomban summásként dolgozó mezőkövesdi asszonyok munkáit, melyek eltértek az anyja által hímzett térítőktől. Ez a sokirányú érdeklődés egész életében jellemezte. Irodalmárként verseket írt, nagyon kedvelt műfaja volt a mese, később kritikusként is tevékenykedett, és egy életen át dolgozott egy regényfolyamon. Képzőművészként rajzolt, festett, könyvborítót tervezett, illusztrált, de a hímzés is végigkísérte életét, tervezte és egyéni technikával el is készítette alkotásait. Ő volt az első emancipált asszonyok egyike, akitől bár a feminizmus távol állt, de női mivoltára, asszonyiságára igen is nagy hangsúlyt tett: „Egész életemben nem akartam mást, mint nem férfiművészetet adni. Az asszony ne akarjon jobbat csinálni, hanem mást." Lesznai Anna világa Pályájának kezdetén Lesznai Anna a képzőművészettel foglalkozott intenzívebben. Művészi látásmódját olyan mesterek iskolái alakították, mint Ferenczy Károlyé vagy Bihari Sándoré. 1907-ben Lucien Hervé festőiskolájában tanult Párizsban. A képzőművészet mellett viszonylag korán próbálkozott az írással is. Első versei 1908. március l-jén jelentek meg a Nyugatban, ahová unokatestvére, Hatvány Lajos útján kerültek. Ugyancsak a lap kiadásában jelent meg első kötete Hazajáró versek címmel, amely kedvező fogadtatásban részesült. A Nyugatban Kaffka Margit méltatta, és Adytól is elismerő szavakat kapott érte. Lesznai Anna 1908-ban felfigyelt egy írásra a Nyugatban, Balázs Béla „Csend" című meséjére. Azonnal tudta, hogy ő ezzel az emberrel rokonlélek. Hatvány Lajos ismertette össze őket, s a két fiatal művész egy életre szóló barátságot kötött. 1911 áprilisában rendezték a Nyolcak nevű művészcsoport második tárlatát, ahová vendégkiállítóként Lesznai Annát is meghívták. így emlékezett erre: ,A Nyolcak 6 Zempléni Moskovitz Iván (1876-1916) jogász, szociológus. A Huszadik Század szerzője és szervezője, ifjabb Andrássy Gyula pártjának vezető politikusa volt. Katonai szolgálatteljesítés közben halt hősi halált 1916 novemberében Erdélyben. Ady így emlékezett rá Hatvány Lajosnak 1916. november 30-án írott levelében: „túl derék nagyszerű ember, a szerencsétlen Iván" - In: Ady Endre levelei. III. kötet, Szépirodalmi, Budapest 1983. Szerk.: Belia György 173. Lesznai Anna Adyhoz írt képeslapján az ő üzenetét is közvetíti a költőnek. Lesznai Anna hamvait az Amerikából való hazahozatal után az ő sírjában helyezték el. 7 Lesznai Anna születési helyére ellentmondó adatokat találunk. Néhány életrajz Alsókörtvélyest jelöli meg születési helyként (pl. A képzőművészet Magyarországon c. kiadvány). A Magyar Életrajzi Lexikon és Vezér Erzsébet kismonográfiája szerint viszont Budapesten született. 565