A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Mizser Lajos: Helynévmagyarázatok – 1248

Szepes megye Gurgeu [gürgeü]: későbbi nevén Görgő. Itt keltezték és írták az oklevelünket. A helységnév vagy a görög ige származéka vagy a Gergő személynév alakváltozata. A szlovák Spissky Hrhov (azaz: Szepesgörgo) mindkét eleme a magyarból való - az utótag tudatos archaizálással. IRODALOM Csánki Dezső 1890 Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában I. Heves megye 5386, Borsod megye: 161-194, Szepes megye: 245-277, Sáros megye: 278329, Szabolcs megye: 503-544. Budapest Dankó Imre 1970 Adattár a Bodrogköz és közvetlen környéke régi vízrajzához. HOMÉvk. IX, 375-409. Miskolc Fényes Elek 1851 Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leiratik I-IV. Pest Györffy György ^ 1963 Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. Budapest: Borsod megye: 735-818. 1987 Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza III. Heves megye 39-146. Budapest Kiss Lajos 1988 Földrajzi nevek etimológiai szótára I—II. Budapest Magyarország földrajzinév-tára II. 1980 Borsod-Abaúj-Zemplén megye. Budapest 1980 Heves megye. Budapest 1981 Hajdú-Bihar megye. Budapest 1981 Szabolcs-Szatmár megye. Budapest Mizser Lajos 1998a Cserépfalu története. In: Cserépfalu hét és fél évszázada. Összeállította és szerkesztette: Nagy Károly. 14-^41. Cserépfalu 1998b Cserépfalu földrajzi nevei. Uo. 117-127. 1998c Cserépfalui mondák. Uo. 197-203. 2000 Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában. A Jósa András Múzeum Évkönyve XLII, 227-272. Nyíregyháza 2002 Tic(c)e. Magyar Nyelv XCVIII, 216. Budapest Németh Péter 1997 A középkori Szabolcs megye települései. Nyíregyháza Papp József 1967 Tiszacsege földrajzi nevei. Magyar Nyelvjárások XIII, 135-144. Debrecen 561