A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Mizser Lajos: Helynévmagyarázatok – 1248

használatos Kacs modern alak. Az elnevezés alapja puszta személynév. Rokon helység: Kácsfalu (Baranya megye, ma Horvátországhoz tartozik Jagodjak néven). Kerekku [kerekkü]: azaz kerek kő. Az oklevélben az is szerepel, hogy a király megengedte Lambert egri püspöknek, hogy a püspökség területéhez tartozó fyuzerku-n vagy a kerekku-n várat építhet. A lokalizálással az a legnagyobb probléma, hogy 1248 után a Kerekkő objektum már nem fordul elő, elvesztette nevét, mivel vár épült rá. Györffy György a Heves megyei Szarvaskőre gondolt, mivel 1295-ben név nélkül csak vár szerepel. Elképzelhető, hiszen Szarvaskő is a püspökséghez tartozott. A várépítési engedélyben a fentebb említett két kő szerepel, igen valószínűnek tartom, hogy a Füzérkő szomszédságában levő Odor-várról van szó, ráadásul a formája is kerek. A Füzér-kőn nem, de itt volt vár, bár okleveles említéséről csak egyetlenegyet tudok 1337-ből. A kérdés adatok híján nyitott marad. Myklousluga [miklousluga]: azaz egy Miklós nevű ember rétje. Az elnevezés a 11. században történhetett, mivel IV. Béla korában a szlávban ez a szó már luh-nak hangzott. Ma is imert név: Cserépfalu (Miklós-lyuk-tető, Miklós-lyuk-verő, Miklóslyuk-oldal), Kacs (Miklós-lyuk-tető) és Kisgyőr (Miklós-lyuk-tető). Ám mindhárom helységben a lakosság Miklós-lugának vagy Miklós-lúgának ismeri. A hivatalos lyuk elnevezés tudákos etimológiával jött létre, mivel az eredeti szót - a nyelvtörténet semmibevételével - megpróbálták értelmesíteni. Noggerurh [nogygyeür]: Ez volt az eredeti név, mivel a környéken volt egy másik Győr is (Kisgyőr), a jelző megkülönböztető jellegű. Csak 1304-ben bukkan fel a Gyos Geur [Gyios Gyeür] azaz a mai Diósgyőr elnevezés. Győr nevű helység több is van az országban, sőt még megye is. Nozuey [noszvejj: Első említés. Valószínűleg szláv eredetű személynévből származik magyar névadással. Más Noszvaj nevű helységről nem tudok. Panithtordia [panyittorgya]: Tárd községet a Váradi Regestrum már 1220-ban említi Törd formában. Amikor a Miskolc nembeli Panyit ispán birtokolta, kapta meg a Panyit Tardja nevet. Többször ez a forma nem fordul elő. Serch [sérc, és nem zsérc!]: Első említés. Szláv eredetűnek látszik, így a jelentése 'makk', illetve 'erdőégetéssel nyert tisztás', inkább az utóbbi lehet a valószínű. Bár magam másra gondolok: Mezőzombor határában is volt Zsérc nevű rész, amely a vizenyősségre utalt, és a vizenyősség éppenséggel nagyon is jellemző volt Zsércre, főként a Cserépfalu és Noszvaj felé eső részekre. Ezzel csak a jelentést tudom igazolni, a származását nyelvtörténeti adatokkal éppúgy nem tudom alátámasztani, miként a fentebb említett szláv feltételezéseket. A Sopron megyei Sérc (Schützen am Gebirge, Ausztria) község csak hangalakilag hasonló, és a határőrizetre utal. A mai Bükkzsérc nevet 1905ben kapta. Tarnukbala [tárnukbála]: A Tárd melletti Bála helységet királyi tárnokok lakták. Maga a helység Tárd társközsége lehetett. Ez ebben a korban nem volt szokatlan, hiszen pl. Szomolyából is kettő volt egy darabig. Tárd határába olvadt, már csak a Bála-völgy utal egykori meglétére. Thebe [tebe]: puszta személynévből származik magyar névadással. A 20. században erdészház volt ott. Jelentősebb szerepe a közeli Susselka-féle üveghuta meglétekor volt, hiszen itt ágazik el az út Cserépfalu-Répáshuta-Hollóstető (innen Eger és Miskolc) felé. Mai hivatalos neve: Tebepuszta. Zylag [szilágy]: azaz szilfákkal benőtt terület. Magyarország történeti adataiban a Szilágy elnevezés általában nagyobb területeket jelöl (vö. Szilágy-Szilágyság), de a mi adatunk azt mutatja, hogy ez nem egészen így van. Ez a terület kicsi volt akkor is, ma is 557