A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Csíki Tamás: A néprajz- és történettudomány kapcsolatának problémái a dualizmus időszakában és a két világháború között

napirenden" tartása motiválta. 34 ) Ám ennek révén nem csupán az említett régiók vagy települések földrajzi fekvését, hanem a különböző etnikumok és népelemek megtelepe­désének, belső migrációjának, demográfiai viszonyainak, valamint gazdasági és társa­dalmi kapcsolatainak hosszú folyamatát tárta fel. Ami alapján nem meglepő, hogy eredményeit a népiségtörténet hazai képviselői közül pl. Szabó István A magyarság életrajzában vagy Mályusz Elemér és Ila Bálint, továbbá a Domanovszky-tanítvanyok révén korszerűsödő agrártörténet-írás ugyancsak felhasználta. Az 1930-as években az európai társadalomtudományos teóriák, a strukturalista­funkcionalista szemlélet felbukkanása a hazai néprajzban a társadalomvizsgálatok kor­szerűsödésének lehetőségét teremtette meg, illetőleg az etnográfia ezek módszertani ismérveit közvetíthette (vagy közvetíthette volna) a történettudomány számára. Milyen példákat említhetünk? Györffy István munkái ösztönözték Fél Edit pályakezdését, aki­nek Harta német lakosságáról 1935-ben készült tanulmánya még az etnikum-, illetve népiségtörténeti orientációt jelzi. (A szegedi egyetem német professzora, Schmidt Hen­rik külön is szorgalmazta a helyi nyelvjárás, valamint a telepesek származásának kutatá­sát.) 36 A továbbiakban azonban a gyüjtőutak tapasztalatait az európai szociológiai irodalom ismeretében rendszerezte. A pesti egyetem Magyarságtudományi Intézete adta ki Kocs 1936-ban című kötetét, mely a falu népességének demográfiai adatait (a születé­sek és a házasságkötések számát, felekezeti és foglalkozási megoszlását), gazdálkodását, sőt antropológiai összetételét, település- és lakásviszonyait, családszervezetét, öltözkö­dését, táplálkozását, szokásait és konvencióit, valamint a helyi közigazgatás sajátosságait is vizsgálta. Tehát az anyagi, a szellemi és a társadalmi élet egységét valósítja meg, melynek alkotóelemei ökonómiai és szociológiai összefüggéseikben értelmezhetők. (A szerző pl. nemcsak átveszi Vierkandt és Thurnwald családtipológiáját, hanem a családok összetételét a munkaszervezettel, a vagyoni helyzettel és az örökösödéssel kapcsolja össze. Vagy jól szemlélteti funkcionalista felfogását a német Adolf Bach azon gondola­tának átvétele, ha „a házat, annak építőanyagát és berendezését kutatjuk, [akkor] a ha­gyománnyá vált építőgondolatot keressük.") 37 A különböző társadalmi rétegek és osztályok helyett a lokális közösség vizsgálata a rendi és osztálykategorizálás meghaladását is biztosítja (ami a néprajztudományt több­nyire nem korlátozta). Igaz, a tanulmány kultúrafelvevő és -közvetítő „nemesi rendről", az ennek funkcióját átvevő „gazda rendről" és „zselléri rendről" beszél, ám e fogalmak a foglalkozás, a társadalmi helyzet, az életmód, a mentalitás és a hagyományok, azaz a kultúra egészét fejezik ki. Ez ismét a német orientációra, a műveltségi elemek vertikális terjedésének és a népi műveltség egymásra ható rétegeinek népszerű teóriája pedig Hans Naumann követésére utal. Ám ezt a fiatal kutató - miként utaltunk rá - a gyüjtőutak tapasztalatával (munkája függelékében az inventáriumok forrásértékére hívja fel a fi­gyelmet) és szintén a lokális sajátosságok feltárását segítő összehasonlítás módszerével konkretizálja. (Hasonló célkitűzés fogalmazódik meg a kisalföldi család- és munkaszer­vezetet, valamint a jogszokásokat bemutató írásaiban, melyek a hazai tipológia kialakítá­sához a germán, szláv és finnugor párhuzamokat is felhasználták.) 38 Fél Edit tehát a társadalomnéprajz új értelmezésére tesz kísérletet: a társadalmat szemléleti egységnek, a kultúra megjelenítőjének tekinti, ami a hagyományok változásának Györffy 1., lm. 1915.2. Szabó L, 1993.25,43^14. Fél £., 1935, Hofer T., 2001. 9-13, Sárkány i. m. 52. FélE., 1941. 1-2, Kőm i. m. 2001. 184-185. Fél i. m. 224-226, uő: 1944, uő: 1944, Szabó i. m. 30-31. 532

Next

/
Thumbnails
Contents