A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Szabó Nándor-Szalipszki Péter: 60 éve történt: a II. világháború eseményei Dél-Abaújban

ellenség Szászfa-Büttös térségében áttört a saját vonalakon, és eljutott Jánok-Buzita térségéig. A Rózsaállásba folyamatban lévő visszavonulás során a magyar 2. póthadosz­tály nem válik szabaddá, mert Alsónovaj vonalánál »le lesz kötve«, de a magyar 24. gyalogoshadosztály részei szabaddá válnak." Erre a hadseregcsoport 1. vezérkari tisztje megjegyezte: „A hadseregcsoport parancsnokának a Wöhler-csoport parancsnokával tegnap este folytatott telefonbeszélgetése alapján nem hiszi, hogy a Rózsaállásba vissza­vonuló erők az ellenséget északi irányú előrenyomulásában fel fogják tudni tartóztatni. A mai nap eseményei alapján az egyik helység a másik után esik el. Az a benyomása, hogy az 1. magyar hadsereg nincsen abban a helyzetben, hogy az ellenséget megállítsa. Mégis ettől függnek a további döntések." A Wöhler-csoport 1. vezérkari tisztje megjegyzi: „A kivont erőknek a zöme egy nehéz menetben van, ezért még nem használható fel további harci feladatokra. Hogy az ellenség a szabaddá váló erőkkel feltartóztatható lesz-e, csak a visszamozgás befejezése után dől el." 82 A hadseregcsoport vezérkari főnöke a Wöhler-csoport vezérkari főnökével 20 óra 40 perckor folytatott hosszas telefonbeszélgetést, melynek tartalmát a következőkben lehet összefoglalni: Helmuth Reinhard kifejtette, hogy a mai napon az 1. magyar hadse­regnél tett látogatása során arra a meggyőződésre jutott, hogy a csapatok ténylegesen harcolnak. Az arcvonalnak azonban olyan nagy a kiterjedése, hogy a hadsereg a területet egyszerűen nem tudja betölteni. Az ellenség mindenütt üres térségeket talál, melyeket egyszerűen nem lehet kitölteni. A hadseregcsoport vezérkari főnöke szerint azonban mégis érthetetlen, hogy az ellenség mindenhol rögtön áttör, ámbár nincs abban a hely­zetben, hogy a nehéz fegyvereit ilyen gyorsan előre tudja vonni. A ma esti helyzettájé­koztatásból az látszik, hogy az ellenség tüzérsége lassabb tempóban mozog előre, mint ahogyan a gyalogság előrejut. Mégis feltétlenül szükséges legalábbis szigeteket tartani, súlypontszerű védelmet kialakítani, és ott a tüzérség bevetésével ismét egy összefüggő védelemhez jutni. A hadseregcsoport parancsnoka a Wöhler-csoportnál az előző nap tett látogatása során arra a megállapításra jutott, hogy az engedélyezett visszavonulás befeje­zése után tartani lehet a vonalakat. Ez a benyomása ma nem igazolódott be. A további döntések meghozatala előtt szükségesnek látszik a Wöhler-csoport parancsnoka által tegnap benyújtott helyzetértékelés felülvizsgálata. 83 A Friessner vezérezredes és Wöhler tábornok között 21 óra 55 perckor történt tele­fonbeszélgetés során a csoportosítás parancsnoka a következőképpen jellemzi a még véget sem ért nehéz napot: „A mai nap lefolyása nagyon kedvezőtlen volt. Az északi szárnyon a csapatok vonulása, mely arra irányult, hogy erők szabaduljanak fel az ellen­ség előrenyomulásának megállítására, nem felelt meg a várakozásnak. A csapatok moz­gása a hegységben és az átvonulás a Hernádon hosszadalmas volt. A magyar 2. póthadosztály kettő zászlóalja eltűnt." 84 A telefonbeszélgetésben emlegetett eltűnt két magyar zászlóalj további sorsát nem ismerjük. Nem tudjuk, hogy megsemmisültek, átáll­tak, vagy tagjaik egyszerűen szétszéledtek. A Rózsaállásba való visszavonulás kapcsán külön meg kell említenünk a nap egyik magyar vonatkozású, rendkívül kedvezőtlen momentumát. Az 1. magyar hadsereg pa­rancsnoksága nem tervezte meg, és kellőképpen nem készítette elő az alakulatok Rózsa­állásba való visszavonását. így történhetett meg, hogy egy időben kezdte meg a 12 HIL. uo. 13 HIL. 897. mikrofilmtekercs. 14 HIL. uo. 521

Next

/
Thumbnails
Contents