A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)
Szabó Nándor-Szalipszki Péter: 60 éve történt: a II. világháború eseményei Dél-Abaújban
reteszállás »el lett foglalva«, most a Schulz-csoport Abaújszántótól északnyugatra átmegy a Hernádon (nyilván Gibártnál - Sz. N.-Sz. P.), hogy Bakta térségéből nyugati irányban az ellentámadást megindítsa. A 4. hegyihadosztálynak és a Schulz csoportnak az egyesülése egy közös támadásra nem valósulhat meg mert a 4. hegyihadosztály csapatai észak felől vasúton vannak szállítva." 70 Estor ezredesnek, a Wöhler-csoport 1. vezérkari tisztjének a hadseregcsoport 5. vezérkari tisztjéhez 18 órakor intézett jelentéséből kiderül, hogy a dolgok Baktakék környékén a vártnál nehezebben alakultak: „Miközben az ellenség Szendrőre betört, a 4. hegyi hadosztály részei a Galvácstól északra levő dombokról az ellenséget visszaszorították. Bakta térségét a Schulz-csoportnak a gépkocsival előrevetett részei szabaddá harcolták. Baktat több ellenséges támadással szemben meg kellett védeni. A Schulz-csoport Baktától keletre gyülekezőben van. A gyülekezésben erős ellenséges tűz akadályozza." 71 A 8. hadsereg parancsnoka, Wöhler gyalogsági tábornok 20 óra 15 perckor a hadseregcsoport vezérkari főnökéhez intézett jelentésében a nap eseményeinek ismeretében reálisan értékeli seregeinek lehetőségeit, távlatait. „A betörési térségben 12 pihent, teljes létszámra feltöltött ellenséges hadosztály van. Saját ellenintézkedésként a 4. hegyihadosztály kettő zászlóaljának az ellentámadása Szendrőtől keletre megkezdődött. A Schulz-csoport támadása a következő reggelen (december 15-én) fog megkezdődni. Azonban nem gondolom azt, hogy ezáltal az ellenséget, ha még a támadás teret is fog nyerni, északi és északnyugati előrenyomulásában fel fogja tartóztatni. A helyzet szükségessé teszi, ezért javasolja, hogy a 4. hegyihadosztály utolsó zászlóalja is át legyen tolva az északi szárnyról a miskolci betörési térségbe. Úgyszintén szükségesnek tartja a jelenlegi helyzetben a visszavonulást a Rózsaállásba. A hadseregcsoport ezáltal hozzájut a magyar 2. póthadosztályhoz és egy tüzérezredhez. A Rózsaállásba való visszavonulást aligha lehet elkerülni." 7 " Wöhler tábornok szavait a másnap történtek teljes mértékben igazolták. A Hadműveleti Napló német részről a következőkben összegzi december 15-e eseményeit. „Miskolc térségében, ahol az ellenség széles fronton az eddigi irányokban a támadást tovább folytatta, a helyzet tovább rosszabbodott. Az üres térség lezárásához szükséges erők nyerése céljából arcvonal-rövidítéseket kell végrehajtani. Az ellenség (a szovjet 240. lövészhadosztály és a Gagybátor térségéből előzőleg idecsoportosított román 11. hadosztály egyes részei - Sz. N.-Sz. P.) a 4. hegyihadosztály déli szárnya ellen széles fronton támadva áttört, és (a Bódva jobb oldalán) elfoglalta Rudabányát és Alsótelkest. Az ellenséges támadásokat Szendrőtől északnyugatra sikerült visszaverni. A Galvácstól északra levő dombvidék és egy Galvácstól északkeletre levő névtelen helység (Meszes) elveszett. Ettől keletre az ellenség Rakacaszendet megszállta. A helyzet Rakacán és Szászfán, ahol a saját gyenge részek a délután még védekeztek, felderítetlen. Gagyvendéginél és az ettől délnyugatra lévő magaslatokon egy gyenge zászlóaljcsoport a délnyugati irányból intézett ellenséges zászlóalj erősségű támadásokat (melyeket Gadna térségéből a szovjet 54. megerődített körlet egységei intéztek [Sz. N.-Sz. P.]) visszaverte, később azonban Gagybátor felől „át lett karolva". A harcok itt még folyamatban vannak, a délelőtt Baktától délkeletre lévő térségből délnyugati irányban megindított támadás eleinte jól nyert teret (a forrói erdőben és környékén folyó harcokról van szó), elfoglalta a Berettől közvetlenül keletre levő dombokat, és mintegy 50 foglyot ejtett, később azonban az ellenséges támadás következtében védelembe kényszerült (itt 70 HIL. uo. 71 HIL. 896. mikrofilmtekercs. 72 HIL. uo. 518