A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Papp János: Egy bükkaljai település gazdasága és társadalma a 16-20. században

számító szólás, hogy: „itt a vándor könnyebben kaphat egy pohár bort, mint egy pohár vizet."

71 A kisgyőri szőlősgazdáknak féléves kocsmáztatási joguk volt a feudális viszonyok idején. Ezt rögzítette az 177l-es urbárium is. „1550. esztendőnek 36-ik articulusa szerént szabad légyen a jobbágynak bort árulni Szent Mihály naptól fogva Szent György napjáig."

72 Az 1884-es birtokrendezési per ítéletében ezt a Miskolci Királyi Törvényszék elismerte és továbbra is meghagyta. Fuvarozás: Bár már korábban esett erről szó, ám mégis érdemes egy kicsit részletesebben is szólni róla. A javak cseréjének nem alakult ki állandó közvetítő rétege, csupán egy-egy család specializálódott bizonyos termékek közvetítő szerepére. A javak cseréjében azonban településeinken legaktívabban, a legtöbb lehetőséget birtokolva a fogattal rendelkezők vettek részt. A fuvarozást az erdős határú falvakban általában sajátos kettősség jellemezte. Tavasztól őszig a földet művelték vagy fuvaroztak. Ősztől tavaszig pedig az erdőben végeztek fogatos munkát, főleg faközelítést. A fogatos ember számára mindig volt munkalehetőség, akár helyben, akár távolabb. Nem volt kiszolgáltatva a helybeli munkalehetőségeknek. Ha másutt nem, az erdőkben mindig akadt munka, amelyet akár távoli tájakon is felvállalhattak. Ők voltak a legmobilabbak. Mindez persze viszonylagos jólétet jelentett, mert a hegyi falvak népe általában szegény volt, s a fuvarosok számítottak itt inkább tehetősnek. A fuvarosok már 10-12 éves fiaikat igyekeztek belenevelni a munkába. 13-14 éves korában a fiú már nemegyszer önálló fuvarba ment. A fentebb említett forma mellett a Bükkalján a ledolgozásért való fuvarok általánosabb módja is fellelhető volt, egészen a közelmúltig. Jól tükrözik falvainkban az igás állatok nagy jelentőségét a statisztikai adatok is, bár nem adhatnak egyértelmű választ a szállítással kapcsolatos minden kérdésre. Azt mégis jelzik, hogy a jelentős fuvaros hagyománnyal rendelkező falvakban az igás ökrök mellett állandóan magas, gyakran növekvő számot mutat a lovak száma is.

73 Ez Kisgyőr esetében így nézhetett ki: Evek Szarvasmarha Ebből igás ökör Ló 1895 640 186 198 1911 640 165 148 1935 576 186 128 1942 783 211 78 Mezőgazdaság, állattenyésztés: Kisgyőr bírói testülete 1874-ben egy kérvénnyel fordult a Miskolci Királyi Törvényszékhez. Ez a kérvény azért született, mert hivatkozva a föld szegénységére, nagyobb legelőterületet, mezőgazdaságra hasznosítható földet szerettek volna az uradalomból kicsikarni. Szükség volt ezekre a területekre, mert egy parasztnak így is minimális telke lehetett. Továbbá útépítéshez, temetőbővítéshez, faiskolának, vályogvetéshez is szükség volt kijelölni új földeket.

74 A tagosításnál 1883-ban 3 nyomásban osztották fel a szántóföldet. A kivételesekét (pap, tanító, jegyző) egy tagban mérték ki a faluhoz közel a várerdő dűlőben. A 20. századfordulón jómódúnak számított az, akinek nyolcadrész (5 hold) földje volt. A volt zsellérek a kicsi földön minden tenyérnyi helyet kihasználva termeltek. A termőföld minőségét a holdankénti aranykorona értéke fejezte ki. A kisgyőri földek esetében ez az érték 7 aranykorona. 71 HOMNA6127 22-23. 72 B-A-ZmLt IV.501/b XXII.I.295. 73 Viga Gy., 1986. 131-134. Vö. Varga G.-né: 1970. 312. 74

B-A-ZmLt Vn.l/c. 485