A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Papp János: Egy bükkaljai település gazdasága és társadalma a 16-20. században

borgazdaság.

6 Későbbi adóösszeírásokban is gyakorta szerepelnek a szőlővel kapcsolatos adatok. A 16. század nagy változások előszelét hozta magával. A gyenge kezű uralkodók, a Jagellók nem tudták már úgy kézben tartani a hatalmat. Ennek az egyik legkézenfekvőbb oka az 1514-ben bekövetkezett parasztlázadás, majd a mohácsi katasztrófa 1526ban. Az 1514-ben kiadott Werbőczy-törvénykönyv 2. és 3. törvénycikkében említés esik arról, hogy Diósgyőrt koronauradalommá nyilvánítják. Ez azt jelentette, hogy az uradalommal ettől kezdve a király rendelkezett, kincstári birtokká lett. Viszont a királynak leginkább pénzre volt szüksége s így 1540-től kezdve I. Ferdinánd (1526-1564) jóvoltából zálogbirtokká lett Diósgyőr. A mohácsi vész közvetlenül nem érintette a Bükk-vidéket. A települések továbbra is élték mindennapi életüket. Az igazi vész csak az 1540-es évektől ért el ide is, mikor a török befészkelte magát Budára (1541), s megkezdte az ország középső és északkeleti végeinek hódoltatását. A török kortól a 18. századig Az 1540-es években a térségünket is elérte a török. Legelőször 1544-ben sarcolják meg és égetik fel Kisgyőrt más településekkel együtt. Ugyanez évben foglalták el Hatvant a törökök, s így válhatott Dél-Borsod is hódoltsági területté. Bár ezt sem Ferdinánd, sem a Szapolyait képviselő „barát" nem helyeselte. Az Eger első ostromára 1552-ben került sor. Vidékünk felvonulási területté vált, és egy ilyen nagy tömegű hadsereg hadtápterületévé is. A vár sikertelen ostroma után egy ideig nyugodt volt a légkör, de 1554ben elesett Fülek vára. Észak-Borsod mellett a bég behajtói Dél-Borsodig lemerészkedtek.

7 Az 1568-as Drinápolyi béke rögzítette a török előrenyomulás határát. Szinte teljesen bekerítették Szarvaskő, Cserépvár és Diósgyőr várait. A török adózás kihatott Kisgyörre is. A török 1555-ben felgyújtotta, majd ezt követően hódoltsággá tette. A török adót kezdetben Hatvanba fizette a község, s ez az adó többszöri emelés után 200 forintot tett ki. Fülek visszafoglalása után nem fizetett. Eger 1596-os elestével sem adózott, de látva a szomszédos helységek pusztulását, újra meghódolt. Az új adó 16 forint lett, de hamarosan emelkedni kezdett. Ezenkívül különféle szolgáltatások is terhelték a községet.

8 Az 1552-1596 közötti időszak a térségnek a „békés hódoltság" állapotát hozta. Ha nem számítjuk a pusztítások éveit, lényegében tovább működött a települések gazdasága. A népesség viszont csökkent. Erre utalnak azon települések, melyek a korszakban szinte teljesen elnéptelenednek. Gazdaság A 16. század közepén került térségünk abba a helyzetbe, hogy meg tudjuk rajzolni gazdasági állapotát. Ugyanakkor bonyolult ez a korszak: a jobbágyság gazdaságilag egyre fejlettebb, jogilag egyre kötöttebb. De érdemes megemlíteni, hogy az egész megyénk különböző kistájain évszázadokon át meghatározó gazdasági ágazat volt az állattartás és az erdőhasznosítás. A korszak fontosabb gazdasági forrásai: -1546-ból származik az a portális jegyzék, amely az adott év állami adóját tartalmazza. Az adó előbb 1 forint, majd 1549-ben 1 forint 30 dénár. 1558-ban már másfél 6 MOL El56 92/1. 7

LehoczkyA., 1997. 120-128. 8 Csíkvári A., 1939.

1. rész: 34-35., IV. rész: 76-77. 469