A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Hazag Ádám: Adatok Gömör és Torna vármegye cigányságának életéről, az 1768. évi cigányösszeírások tükrében

Torna megye Gömör megye Családos férfiak átlagéletkora 36,8 36,5 Családos nők átlagéletkora 31,5 27,5 Leánygyermekek átlagéletkora 6,8 6,6 Fiúgyermekek átlagéletkora 7,6 8,03 Leánygyermekek számának átlaga a családokban 1,17 1,04 Fiúgyermekek számának átlaga a családokban 1,56 1,26 Gyermekek aránya a családok számához viszonyítva 2,86 2,30 Az elemzés egyik leglényegesebb kérdése, hogy milyen volt a cigányság aránya a lakosság többi részéhez képest Mária Terézia idejében. Ehhez csatlakozik az a kérdéskör is, hogy egy-egy megye esetében az összes településből hányban éltek cigánycsaládok, és milyen mértékben koncentrálódtak egy adott területre. Itt újból találkozunk a cigányság sajátos életmódjából következő nehézségekkel. A cigányság ebben az időben csak részben folytatott állandó, vagy időlegesen letelepedett életmódot, erre utalnak azok a későbbi rendelkezések, amelyek megerősítik, sőt megszigorítják a cigányság letelepítésével kapcsolatos intézkedéseket. Ebből adódóan az összeírt cigány lakosság nem fedi le az országban valójában élő teljes népességet, így pontos számuk nem ismert. Csak megközelítő adatokkal lehetne szolgálni azt illetőleg, hogy mennyien voltak a még mindig vándorló, esetlegesen félreeső helyeken megbújó cigánycsaládok. A meglévő adatokat számba véve az összevetést az 1785-ös II. József korabeli népszámlálás adatait felhasználva tudjuk elvégezni. Sajnos az 1785-ös Torna megyét érintő népszámlálási adatok nem állnak rendelkezésre, de a Gömör megyeiek igen. Ezt egészítik ki a Pest megyei népszámlálás adatai, melynek birtokában a Bódi Zsuzsa munkájában szereplő adatokat is fel tudjuk használni. A tanulmányban 1494 cigány személy adatai szerepelnek, az 1785-ös adatok szerint Pest megyében 263 629 fő élt, ebből kiszámítható, hogy a megyében a cigányság számaránya az összlakosság 1%-át sem tette ki (0,5%). Viszont területi megoszlásuk igen szórt létszámukhoz képest, a vizsgált terület településeinek 73%-ban éltek cigány lakosok. Ugyanez az a szám Gömör megyében 59%, amely jócskán elmarad a Pest megyei adatoktól, és arra enged következtetni, hogy a megyében élő cigányság nem olyan szórtan jelenik meg, mint az előző esetben. Gömör megyében a 250 településen összesen 1524 cigány lakost regisztráltak, a megye lakossága az 1785-ös népszámlálás alapján 110 253 fő volt, ez alapján a cigányság számaránya az összlakosság több mint 1%-át (1,3%) tette ki. A népszámlálási adatoknak köszönhetően az is megállapítható, hogy a megyében élő családok 1,7%-át alkották cigányok. Ha megnézzük a cigányság arányszámát azokon a településeken, ahol éltek, akkor sem tapasztalunk túlzott jelenlétet, ebben az esetben a cigányság a lakosság 2,3%-át tette ki. Igaz, voltak olyan települések, ahol sokkal jelentősebb számban képviseltették magukat, ilyen például Zsór (12%), Susa (10%), Alsóvály (9%). Az elemzésből kiderül, hogy Gömör megyében a 10% feletti szám inkább rendhagyó, 15% fölötti részarány pedig sehol sem mutatkozik, tehát a letelepült cigányság száma nem volt mérvadó. Ha a 430