A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Patay Róbert: Középső rézkori temetkezések és telepnyom Mezőkövesd, Patakra járó-dűlőből

Két réztárgyat találtunk az ásatás során: mindkettő réztű volt (4. kép 2, 10. kép 2). A tűk mindig férfisírokból kerülnek elő, elsősorban az Alföld északi részén, peremén lévő temetőkből, amelyekben a nyugat-keleti tájolású sírok aránya jelentős (PATAY 1970, 17; PATAY 1978, 41). A Patakra járó-dűlőben az egyik tűt az elhunyt háta mögé tették, a másikat a bordák és a karcsontok elé. Hasonlóan elhelyezett tűk több helyen is előkerültek (PATAY 1978, 41). A 17. sírban nyugvónak szintén a háta mögé, a medencecsontja közelébe helyeztek egy obszidián nyílhegyet. A nyílhegy a bodrogkeresztúri kultúra általános típusa: háromszög alakú, mindhárom oldalán finom retusokkal kidolgozott, talpa enyhén domború (10. kép 3). A nyílhegyek szintén a férfisírok mellékletei, gyakran fordulnak elő a test mögött (PATAY 1978, 43-44). A 4/A sírban még egy kis obszidián pengét találtunk (6. kép 3). A kőpengék általában a koponya közvetlen közeléből kerültek elő (PATAY 1974, 11); a Patakra járó-dűlőben viszont nem a koponya mellett, hanem kissé lejjebb, a felkarcsontok alá helyeztek egy retusálatlan, kortexes kőpengét (4. kép 3). Két női váz mellett kisméretű, lapos mészkőgyöngyöket is találtunk: az 5. számú sírban a medencénél és az ágyékcsigolyáknál, a 6. számú sírban a medencénél és ágyékcsigolyáknál, valamint a jobb bokánál is (9. kép 10-12). Valószínűleg felfűzve, övként viselték őket (PATAY 1974, 18-19; PATAY 1978, 46). A temetőrészlet töredékessége ellenére is reprezentálja a bodrogkeresztúri kultúra jellemző temetkezési szokásait, leletanyagát, jól illik a Dél-Borsodban korábban feltárt temetők sorába. Kronológiai helyzete - a csekély számú sír és leletanyag kis mennyisége miatt - bizonytalan. A mezőkövesdi sírok anyagában nem ismerhetőek fel a bodrogkeresztúri kultúra legkorábbi, a tiszapolgári kultúra felé mutató fázisának jellemző vonásai (PATAY 1976, 233-235, PATAY 1979, 47-48), bár a 6. számú sír kis edénye a korai rézkor formavilágát idézi. Úgyszintén nem találhatjuk nyomát a hunyadihalmi kultúra bizonyos jegyeinek, amelyek jelenléte meghatározhatja a bodrogkeresztúri kultúra késői, B fázisát (BOGNÁR-KUTZIÁN 1969, 54; BOGNÁR-KUTZIÁN 1972, 194-195, 204205; GOLDMAN-SZÉNÁNSZKY 1994, 174-175; KALICZ 1985, 32-33; PATAY 1974, 60-61; PATAY 1978, 54-55). A bodrogkeresztúri kultúra sírjai mellett egy gödröt is feltártunk, amelynek leletanyagában a hunyadihalmi kultúra jellegzetes formáit ismerhetjük fel. 2. objektum: Nagyméretű gödör, ovális alakú, h.: 256 cm, sz.: 175 cm, m.: 75 cm, felső részét a bányászás megkezdésekor bolygatták. Betöltése homogén sötétbarna-fekete agyag volt, a leletek a betöltésben kb. egyenletesen oszlottak cl (12. kép 1). A gödörben a következő leleteket találtuk: 1. „Csőtalpas" edény, kettős csonka kúp alakú, felső része erősebben kihajlik, pereme lekerekített, belül üres, okkersárga színű, apró kaviccsal és kerámiatöredckekkel soványított, ma.: 19 cm, átm.: 17,3 cm és 17,6 cm (12. kép 2). 2. Hasonló „csőtalpas" edény töredéke, okkersárga színű, apró kaviccsal és kerámiatöredékekkel soványított, legnagyobb ma.: 9,7 cm, átm.: 16,3 cm (12. kép 3). 3. Idoltöredék. A fej kerek, az arcnál domború, a tarkónál enyhén homorú. A nyaknál összeszűkül, majd a vállrész hangsúlyos. A szemeket két kis bekarcol ás jelzi. Töredékes, az arcrészen recens törés húzódik végig. Okkersárga színű, apró kerámiazúzalékkal soványított, ma.: 4,8 cm, a fej sz.: 3,2 cm, a váll sz.: 3,8 cm (13. kép 9). 4. Négyszögletes, karéjos peremű edény oldaltöredéke, okkersárga-szürke színű, homokkal és csillámmal soványított, simított felületű, élén bevagdosott-rovátkolt lécdísz, h.: 8,9 cm, sz.: 7,5 cm (13. kép 4). 5. Négyszögletes, karéjos peremű edény oldaltöredéke, kívül okkersárga, belül szürke színű, homokkal és csillámmal soványított, simított felületű, élén bevagdosott-rovátkolt lécdísz, h.: 6,7 cm, sz.: 4,7 cm (12. kép 6). 6. Négyszögletes, karéjos peremű edény oldaltöredéke, sötétszürke színű, homokkal és csillámmal soványított, élén bevagdosott-rovátkolt lécdísz, h.: 5,7 cm, sz.: 3,2 cm (12. kép 7). 7. Négyszögletes, 41