A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Gyulai Éva: Bor és kenyér I. Miskolc-toposzok az újkori országismereti irodalomban

lévő Miskolc városához közeli tapolcai fürdőt teszi. Domby így írja le a fürdő és a Hejő folyó keletkezését: A langyos, néhány helyen melegebb víz egy sziklás, üreges hegy keletre eső tövéből több nyíláson át buzog fel, s egyre szélesebben ömlik ki egy gerendákból ácsolt, két részből álló épület mellett, amely a fürdővendégek fogadója. A víz az épület alatt már patakként folyik el, majd elhagyva, összefolyik a közelben eredő hideg vízzel, s ezzel együtt már a Hejő folyónevet veszi fel?

1 A fogadó mellé kőből emeltek egy háromrészes fürdőházat, két fürdőbe felülről ömlik be a víz, ezt használják fürdésre, a harmadik részbe fából készült csatorna vezeti be a vizet, ez mosásra való.

38 A tapolcai fürdő természeti környezete igen szép, észak és nyugat felé a bükkfáiról elnevezett hegység húzódik, ennek egyik hegyéből tör elő a víz, míg kelet és dél felé szőlőhegyekkel övezett, több helységgel - Diósgyőr, Miskolc, Csaba, Görömböly - ékes völgy vezet. Domby Sámuel a fürdő vizét kiválónak találja, de környezetét már kevésbé. A tapolcai fürdőt sok beteg keresi fel, írja, de nemcsak azok, többen lelki felüdülést keresnek itt. Különösen májusban és szeptemberben kellemes a fürdőzés, amikor a levegő mérsékelt hőmérsékletű, de több örömet lelnének benn a vendégek, ha a fürdőre nagyobb gondot viselnének.

39 A megye másik neves fürdője, a diósgyőri langyos vizű fürdő Domby leírásában hasonlóan fakad, mint a tapolcai. A bükkfáról elnevezett hegység északi oldalából Diósgyőr mezővároson kívül lép ki a hideggel kevert langyos víz, részint egy természet vájta sziklák közötti medren át ereszkedik alá kellemes csobogással, részint az oldalsó nyílásokon lövell ki, illetve felülről nyomul ki, s mindez kis tavacskát képez, ahol még a mai napig látni lehet a régi királyi fürdő maradványait. A fürdőt Domby bár elhagyatva, de még mindig kiesnek találja, s megemlékezik arról is, hogy alatta feküdt a híres királyi kert, s a város s az igen ősi várkastély lakója volt Magyarország első királynője, Mária. A tudós orvos sem hagyja említetlenül gyógyvizekről szóló értekezésében a diósgyőri táj szépségeit sem. Dicséri az igen magas hegyek, szőlődombok kísérte csodálatos völgy tájképét. A Szinvát igen hasznos folyónak nevezi, völgyének felső részén Diósgyőr fekszik, míg alsó részén Miskolc, ahonnan szabadon ellátni egészen a híres tokaji hegyig.

41 Domby Sámuel említ Diósgyőr közepén, a Szinva mellett két másik meleg vizű forrást is. Itt a leghidegebb télben is fázás nélkül moshatnak a helybéli asszonyok, másra azonban nem használják. Domby Sámuel, bár Miskolc gyógyvizéről nem írhat, a város centrális helyét mégis hangsúlyozza művében, hiszen nemcsak a tapolcai és a diósgyőri fürdő fekszik a város közelében, hanem a többi Borsod megyei gyógyvizes helyet is a Miskolctól mért távolsággal jellemzi. A kácsi langyos fürdő két mérföldre délre fekszik Miskolctól, a szendrői majdnem három mérföldnyire északra, a cserneli savanyúvizes forrás szintén három mérföld távolságra északnyugat irányában, míg a (dédes)tapolcsányi vasas víz Miskolctól két mérföldre található. 37 Uo. 4-5. 38 In vicina aedificii illius est erectum balneum, in trés partes divisum, e lapidibus exstructum: in haec partim sursum prosilit aqua, partim per ligneum ducitur canalem, duo superiora hominum corporibus, tertium nonnisi vestibus adcomodantur, lavandis. 39 Mensibus imprimis Maio et Septembri, dum externus in teperiem se dirigit aer, corpus hic lauare, est nescio qua voluptas maior eseet, si thermarum cura haberetur maior. Domby S. 1766. 8-9. 40 Uo. 9. 41 Hinc altissimi montes, qui a fago nomen gerunt, illinc declivior collium vitiferorum tractus longissimam amoenissumamque vallem utilissimo fluvio Szinyva divisam aperiunt, in cujus suprema parte, prope balneum oppidum Dios-Györ in infima oppidum Miskolci cum liberó ad celeberrimum montem Tokaiensem usque prospectu visum, non mediocriter delectarunt. Domby S. 1766. 9. 365