A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Gyulai Éva: Bor és kenyér I. Miskolc-toposzok az újkori országismereti irodalomban

üregnek kell lennie, amelyből nagy erővel szinte kifakad a víz. Vize átlátszó, nitrátszagú, langyos, a gyengébb testalkatúak csak felmelegítve fürödhetnek benne. A fürdőtől 60 lépésnyire található, s évente csak egyszer, tavasszal felbuzgó Szent György forrás különös természeti tüneményét Bél Mátyás a tudóssal levelező miskolci nemes, Aszalay Ferenc rajza és leírása alapján vette fel kéziratába.

21 Ugyancsak Aszalay Ferenc 1719-ben Bél Mátyásnak elküldött levele szolgáltatta részben az alapját a Borsod-leírás diósgyőri várról szóló fejezetéhez.

22 Miskolc és a Bükk vidékének honismereti irodalmában Bél Mátyás munkássága előtt a legismertebb nevezetesség a diósgyőri vár volt - mint királyi kastély és végvár, s a várról készült történeti-topográfiai leírás a Bél-kéziratban is kitüntetett helyet foglal el. Az a közhely, hogy az egykor fényes és elegáns vár már az enyészeté, itt sem hiányzik, de a leírás visszaidézi a vár valamikori építészeti bravúrjait: a vár belső része egykor kétemeletes volt, és körben a szárnyakra és a tornyokra is fatornácot vagy pergolát építettek, így az egész vár felülről körbejárható volt, csodálatos kilátással mindenfelé. A nyugati oldalon volt a királynéi lakosztály, délen pedig a kétszintes várkápolna, amelynek felső padozata megtört, hogy a misézést alul is hallhassák. Bél korában a kápolna egyik oldala még állt, mellette hat szobával, de a vár többi része már akkor is romokban hevert.

23 A vár leírásába Bél Mátyás is átveszi Oláh Miklós szavait a kies környezetről, a fülemülék csattogásáról. A romos vár alatt Diósgyőr mezővárosban már csak alacsony házak húzódtak Bél Mátyás korában, lakosai szabad költözésü jobbágyok, valamint libertinusok és nemesek, református vallású magyarok. Egykor királyi város (civitatem) volt, fallal körülvéve, melynek nyomai még Bél idejében is megvoltak, a vár alatt csodás kertrendszer és halastó létesült, melyet a fürdőből idefolyt víz táplált. A városka középkori temploma ekkorra már pusztán állt, s az egész város (a török kort követő) pusztaság képét mutatta, de a Szinva-part felső részét éppen Bél korában telepítették be szász, frankföldi és würzburgi németekkel, akik új lakóhelyüket szép gyümölcsösökkel, főleg szilvával ültették tele. A diósgyőri hegy túlsó, nyugati oldalán a völgyben üveghuta állt, szlovák és német munkásai igen nehéz életkörülmények között éltek kunyhóikban.

24 A Hejő-parti Szirma falu a Szirmay család hona, de mocsaras határában alig terem más, mint nád, írja Bél Mátyás a Borsod-kéziratban. Lehet, hogy valamikor jelentősebb hely volt, de Bél Mátyás korában alig tíz kunyhó van benne. A Miskolc mögötti Görömböly szőlős és erdős dombok között, szép vidéken fekszik, szőlészetéről híres, lakói szlovákok és ruszinok. Csaba az országút menti kis falu a Hejő partján, a víz itt megfeneklik és mocsarat képez, ezért a helység sáros, kátyúval teli. A leírás idején népesül be éppen újra, magyar, szlovák és német lakosokkal.

2 20 Bél M. [1730 k.]/a. 16. 21 Gyulai É. 1991. passim 22 Uo. passim 23 In medio ei erat praetorium formae quadratae quatuor turribus in totidem angulis eminentibus, contignationum duarum. Quae ubi finiebantur, in summitate circumdatae erant porticibus seu pergolis, non modo circa praetorii summa cacumina, sed etiam superius circa turres singulas. Itaque non tantum domiciliuni, sed etiam turriculae, quae eminabant, circumambulari potuerint laeto prospectu. In latere occidentali regináé erant cubicula, in meridionali sacellum infra et supra duplicatum pro utraque contignatione, pavimento uno perrupto, ideo, ut superne sacrificantis vox et sonnus et inferne quoque exaudiri potuerit. Id unicum latus nunc restat, cum sacello eodem et sex cubiculis, reliqua arcis latéra diruta iam sünt, BélM. [1730k.]/a. 28. 24 Bél M. [1730k.]/a. 37. 25 Uo. 40. 361