A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Kővári Ivett-Szathmáry László: Garadna-elkerülő út 2. lelőhely középső neolit csontvázleletei

138. sír Kora: bükki kultúra? Koponya- és váztöredékek. Elhalálozási kora: 3-4 év. 168. sír Kora: bükki kultúra. Koponya- és váztöredékek. Neme: férfi. Elhalálozási kora: 23-40 év. A fogazat abráziója 1. fokozatú. Nincs mérhető adata. 187. sír Kora: neolitikum. Töredékes koponya és váz. Elhalálozási kora: 11-13 év. Kraniológiai összehasonlításra csak a 83. sír női lelete alkalmas. A besorolást Guba, Szathmáry és Almási (1997) rendszerébe illeszkedően végeztük. Ezen felosztás a nők esetében A-tól F-ig jelölve, a nők esetében hat anatómiai csoportot különített el Magyarország új kőkori koponyaleleteire vonatkozóan. Nos, a 83-as lelet az F csoportba tartozik. Ez nem meglepő, hiszen az eddig publikált és elemzett 7 női vonaldíszes kultúrkörü koponya közül 6 sorolható ide. Sőt, a kora újkőkori Körös-Starcevo kultúra 12 egyéne közül 9 hasonló jellegösszefüggéseket mutat. Ez a variáns az Alföldön az időrendben rákövetkező késő újkőkori tiszai kultúrában már nem ilyen jelentős; 13 leletből 6. A 83. sír lelete evolúciós szempontból átmenetet képvisel az Alföld északi és déli régiójának eltérő eredetű népességei között, talán a Tiszadob csoportba tartozó mezőcsáti férfi (Szathmáry, 2003) női komplementere lehet. A 120. sír koponyaleletének három méretéből nagyon kockázatos a besorolás. Erről csak annyit állapíthatunk meg, hogy az F csoportba való tartozása a legnagyobb valószínűségű. A rekonstruált testmagasság két nő és egy férfi esetében ítélhető meg (20 = 154,3, 83 = 160,5, illetve 57 = 173,0), Éry (1998) hasonló módszerrel számított adatai csak a dunántúli lengyeli kultúra két lelőhelyére vonatkoznak (Mórágy és Zengővárkony). Mindkét nő ezen átlagoktól (152,81 és 151,28) jelentősen magasabb. Az 57. sír férfija is ezen átlagos referenciaadatoktól (159,27 és 163,20) lényegesen magasabb, sőt, a variációterjedelem felső határát (167,03) is felülmúlja. Sajnos ezen összehasonlító adatok a jelenleg vizsgált leleteinkkel nem egykorúak, és a kultúratörténeti-népességtörténeti folyamatok is eltérőek. Némi magyarázatot adhat erre a különbségre az a tény, hogy a kraniológiailag összehasonlított 83-as lelet F-típusa a dunántúli lengyeli kultúra 17 lelete közül csak 3 esetben azonosítható. Úgy tűnik, hogy a korai és a középső újkőkorban létezett egy olyan, mikroevolúcióját tekintve többgyökerű néprész, amelynek szelekciós előnye a késői újkőkorra lecsökkent. Ennek egy reprezentánsa lehet a garadnai 83. sír lelete (feltételezhetően a 120. sír egyéne is), illetve ezen keresztül becsülve ez a népesség. IRODALOM Acsádi György—Nemeskéri János 1970 History of Humán Life Span and Mortality. Akadémiai Kiadó, Budapest. Éry Kinga 1998 Length of limb bones and stature in ancient populations in the Carpathian Basin. Humanbiologia Budapestiensis, 26. Ery Kinga Kralovánszkyné-Kralovánszky Alán-Nemeskéri János 1963 Történeti népességek rekonstrukciójának reprezentációja. Anthrop. Közi., 7:41-90. Guba Zsuzsanna-Szathmáry László-Almási László 1997 Craniology of Neolithic in Hungary. Papers of Anthropology (Tartu), 7:90-104. 351