A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)
Bodó Balázs-Pusztai Tamás: Jelentés a gönci pálos kolostor tornyának 2004. évi régészeti kutatásáról
Az 1450-es adományozás feltétele, hogy a kolostor szerzetesei mind az alapítók, mind pedig Mátyás pap és szülei lelki üdvösségéért hetente a Szent Katalin egyházban két misét mondjanak, ha pedig ott nem tudnák ezt elvégezni, akkor a Szűz Mária kolostorban. 28 A telkibányai Szent Katalin ispotályra, a gönci Szűz Mária (Boldogasszony) és a ruszkai Szent Katalin ispotályra vonatkozó történeti források esetleges összekeveredését vizsgálva az alábbi mondható el: az 1410-20-as években az oklevelek a ruszkai kolostor kapcsán a „Gönc melletti Szent Katalin kolostorról" beszélnek. Ekkor a telkibányai Szent Katalin ispotály még javában működik. Föl sem merül, hogy összekevernék a két intézményt. 1430-ban Ruszkai Izsép fia Péter földjei részben a Szent Katalin kolostor „felé" vannak/ Ez az adat is minden bizonnyal a ruszkai kolostorra vonatkozik, hiszen a telkibányai Szent Katalin ispotály mellett ekkor még egyik oldalról Telkibánya város belterülete, másik oldalról pedig szakadék helyezkedik el, Ruszkai Izsép fia Péter is feltehetően ruszkai volt, nem telkibányai. 1459-ben ugyanabban az oklevélben a Gönc mezőváros közelében lévő Szűz Máriáról nevezett pálos kolostor mellett külön említik a Telkibánya mezővárosban alapított Szent Katalin kápolnát. 31 A telkibányai Szent Katalin ispotály gyakorlatilag Telkibányán van (a településmag szélén), ezt a régészeti feltárás alapján nagy valószínűséggel kijelenthetjük. Anakronizmus lenne erről az oklevelekben úgy írni, mint a „Gönc mezőváros közelében" lévő épületről. Topográfiailag a Gönc és Telkibánya településhatárokon, Gönchöz tartozóan fölépített Boldogasszony kolostor területi hovatartozása több bizonytalanságra adhatna okot. E bizonytalanság azonban az oklevelekben nem, csak az újabb történeti munkákban jelentkezik. 32 Amikor az oklevelek a Gönc mezőváros határában, vagy közelében lévő kolostorról beszélnek, az vagy a (gönci) Szűz Mária, illetve Boldogasszony, vagy a (ruszkai) Szent Katalin kolostor lehet. 3 1484-ben hejcei jobbágyok a Gönc mezőváros közelében lévő Szent Katalin pálos kolostor Fewenyes nevű szőlőire rohannak. Hejce, Ruszka, Gönc és Telkibánya település elhelyezkedése alapján valószínű, hogy a Ruszka 22. kép. A sekrestye-kerengő közös fal csatlakozása a torony északkeleti sarkához. BANDI 1985. 591. BANDI 1985. 586-587. BANDI 1985. 589. BANDI 1985. 593. L. „Gönc, Boldogasszony kolostor (Telkibánya, Borsod-Abaúj-Zemplén megye)": GUZSIK 2003. 137. 146l-es adat: BANDI 1985. 593. 338