A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)
Bodó Balázs-Pusztai Tamás: Jelentés a gönci pálos kolostor tornyának 2004. évi régészeti kutatásáról
meghatározhatóak, ami lehetőséget ad a szerkezet eredeti állapotokhoz közelítő bemutatására (30. kép). Guzsik Tamás Gönc, Ruszka, valamint Telkibánya területén található egyházi intézmények kapcsán érdekes elméletet állított föl. 2 Az alábbiakban az ő gondolatait idézzük: „A gönci kolostor romjainak vizsgálata viszont arra utal, mintha idővel az ispotályfunkció beköltözött volna a kolostorba. Az északi hajófal két - rendkívül keskeny, ferde rézsüvei kialakított - nyílása (50-55 cm széles) nem szokásos megoldás egy „normál" kolostori funkciónál. A nyílások nem is érnek le az egykori padlószintig, az egyik csak mintegy 60 cm magasságban kezdődik." 23 A középkori ispotály analógiákra hivatkozva Guzsik oculusnak, betekintőnyílásnak határozta meg őket. Mindkét nyíláson keresztül a diadalív előtti két oltárra lehetett rálátni. így a templomhoz északról csatlakozó folyosószakaszról be lehetett kapcsolódni az istentiszteletbe anélkül, hogy a templomban lévő „egészségesekkel" kellene egy térbe kerülnie. Az említett folyosószakasz keleti felénél, a „torony" és a sekrestye vonalában utólagos, de még középkori elfalazások láthatók (lásd a 2004. évi feltárás G3-szelvénye!). Mint írja, talán ezek is az időközben kialakult ispotály funkcióval függtek össze. így ugyanis kialakult a templomhajó északi falához kapcsolódó, de a keleti, szerzetesi funkcióktól (sekrestye, káptalanterem) teljesen szeparált „beteg-folyosó". Véleménye szerint e funkcióváltás azt követően történhetett meg, miután a telkibányai Szent Katalin ispotály kegyuraságát 1450-ben a gönci pálosok megkapták. E funkcionális változás előzetes kodifikálására utalhat Guzsik Tamás szerint a telkibányai ispotály 1450-es adományozásában az a kitétel, hogy a kolostor szerzetesei mind az alapítók, mind pedig Mátyás pap és szülei lelki üdvösségéért hetente, a Szent Katalin egyházban két misét kell mondjanak, ha pedig ott nem tudnák ezt elvégezni, akkor a Szűz Mária kolostorban. 24 Tovább idézve Guzsik Tamás gondolatmenetét: „Később [1450-után] az ispotályról több szó nem esett, csupán a »két gönci kolostor, Szűz Mária és Szent Katalin« elnevezés mögött sejtjük, hogy esetenként ez nem a gönci és ruszkai (egymástól jogilag független) »két kolostort«, hanem a gönci Szűz Máriakolostort és az időközben pálos kezelésbe került telkibányai Szent Katalin-ispotályt jelenti". „Több jel is utal arra, hogy a kolostori élet a XV. század 2. felében a telkibányai ispotály területére helyeződött át." Véleménye szerint a gönci Boldogasszony kolostor templomára vonatkoztatott 1464-es felszentelési adat inkább a telkibányai ispotály 1450 utáni átépítését követő újbóli fölszentelésére vonatkozhat, oly módon, hogy immár az a „Boldogasszony kolostor". 25 Nézzük, mit tudunk a telkibányai ispotály 1450 utáni sorsáról! 1450-ben Palóczi László országbíró felkéri a jászói konventet, hogy a kijelölt királyi emberek egyike iktassa be a Gönc mezőváros közelében lévő Szűz Mária kolostor szerzeteseit az abaúj-megyei Telkibánya város határai között lévő Chechwz puszta, a Telkibánya város végében lévő Szent Katalin ispotály kegyurasága, a Wagner nevű szőlő, a szőlőtől lejjebb lévő rét és a völgy végében fekvő malom és valamennyi más, eddig Mátyás papot, a néhai Kopprer György Telkibányán élő mostohafiát illető fekvőségek birtokába. 26 A későbbi (1459) oklevelek a pálos kézre jutott birtokok között még fölsorolják Mátyás pap kúriáját, 4 telekkel, fürdővel. 27 "GUZSIK 2003. 103-104. 23 Ez az adat az ásatás eredményeképpen módosult. Lásd fentebb! 24 BANDI 1985. 591. 25 GUZSIK 2003. 103, 137, 139. 26 BANDI 1985.590-591. 27 BANDI 1985. 591. 333
