A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Bodó Balázs-Pusztai Tamás: Jelentés a gönci pálos kolostor tornyának 2004. évi régészeti kutatásáról

A torony szerkezeti csomópontjainál több helyen is felhasználtak - szemmel láthatóan nem ide készült - profilált köfaragványokat. Amennyiben nem az építkezés során keletkezett fölösleges darabok felhasználásáról van szó, úgy ezek a korábbi templomépület bontásából származhatnak.

19 A régészeti feltárás és a kutatási területek meghatározása (2. kép) A 2004. év során négy munkaterületen (G1-G4) végeztünk feltárásokat. A feltárási helyszínek mindegyike a toronyhoz, vagy annak környezetéhez kapcsolódott (2. kép). Gl-szelvény: az egykori sekrestye területe (2. kép) A szentélyből a sekrestyébe vezető jelenkori nyílás tengelyében, É-D-i irányban 1 méter széles árkot húztunk. Az árok hossza 5,5 méter. Az itt tervezett kutatás célja a sekrestye kiterjedésének, északi falának meghatározása, a sekrestye és a feltételezett lépcsőház falának meghatározása, valamint a sekrestyebelső szint- és rétegviszonyainak tisztázása volt. A sekrestye területén a korabeli járószinthez képest 1,5 méter vastag törmelékes feltöltés található (5. kép). Az épület pusztulási rétegét a későbbi kőbányászat teljesen átforgatta, a sekrestye általunk kutatott területén eredeti állapotában lévő omladék, vagy egyéb régészeti jelenség nem volt, csupán a járószinten lévő zöldesszürke színű finom fektetőhomok, ami - a sekrestye betöltésének alsó sávjában található, másodlagos helyzetben lévő téglákkal összekapcsolva - feltehetően a sekrestye padlóburkolatát képezhette. Egy padlótégla az eredeti helyén volt. A sekrestye törmelékes betöltésében több bordatöredéket találtunk, ° mint azt fentebb leírtuk, feltehetően nem mindegyik töredék származik a sekrestye boltozatából. A kolostor kőanyagát a későbbi kőbányászok többszörösen átforgatták. A sekrestye északi fala a korabeli felszínhez képest 0,9 méter magasságig megmaradt. Vastagsága 60 cm (6. kép). A sekrestye déli fala 1,4 méter magasságig volt követhető, belső (északi) oldalán fehérre meszelt vakolatfoltokkal. A sekrestye szélessége 3,6 méter (4. kép). G4: a sekrestye és a szentély közötti lépcsőház (4-5., 7-8. kép) A szentély északi oldala kapcsán már a korábbi kutatás feltételezte, hogy a szentélyből északra vezető ajtón át nem közvetlenül a sekrestyébe jutunk, hanem egy lépcsőházba. ' A ma is álló falakon, három helyen: a torony keleti oldalában az alsó szinten, az 1. emelet magasságában, valamint a torony keleti falával szemben magasodó falcsonkon olyan falazatindítások figyelhetőek meg, melyek - összekapcsolva a szentély északi falával - egy folyosót alkotnak. E folyosó téglaboltozatának maradványai a szentély északi falának külső, északi oldalán, valamint az itt található keleti falcsonkon, a lavabo feltételezhető helye fölött, ma is megfigyelhetőek. E folyosó déli oldalfalában (a szentély északi falának külső, északi oldala) a torony emeletére vezető lépcső lenyomatai is megmaradtak (7. kép). 19 A faragványok rézsüvei induló homorlatos profiljuk alapján leginkább lábazati vagy zárópárkányként képzelhetők el. Közülük az egyik derékszögű külső sarokba illik. 20 A feltárásról a múzeumba került kőanyagon feltüntettük az adott kő származási helyét jelölő szelvényszámot (G1-G4). 21 BELÉNYESY 2004. 24. 326