A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Szörényi Gábor András: A szuhogy-csorbakői vár kutatása

Méretek: m.: 52 mm, fenék átm.: 55 mm. Leleteink finom tapintásúak, gondosan szűrt homokos soványításuk kisebb mértékű lehetett. Iszapolásuk és felületük igen finom. A budai fazekasság a 15. század második felében érte el azt a szintet, hogy az egyszerűbb háztartási edények mellett asztali díszkerámiát is készítsenek. Ezen budai díszkerámiák I. csoportját alkotják a fehér, jól iszapolt agyagból készült poharak és tálak. Ezek a gótikus díszpoharak formájukban a mai poharakhoz közelítenek, általában nem az összeszűkülő nyakú talpas poharak készültek ilyen finom agyagból. A leggyakoribb forma a szájuk felé ívesen kiszélesedő poharak, ferdén befelé álló peremmel. Az egész edénytest külső oldalát különböző formájú pecsételt dísz borítja. A minták vízszintes, vagy ferdén haladó sorokban vannak, egy edényen többféle pecsételt dísz is lehet.

301 A budai díszedények a vidéki fazekasságra is hatással voltak, a kihajló falú poharakat és az újszerű pecsételt díszítést szívesen alkalmazták ők is. A vidékiek azonban kevesebb pecsétlőt használtak, így a minták sem olyan változatosak. A vidéki díszkerámia megjelenését a budainál későbbre, a 15. század végére helyezhetjük.

302 A helyi műhelyekre már Parádi N. rámutatott a Délnyugat-Dunántúlon, a nagykanizsai vár leletei kapcsán.'

03 Északkelet-Magyarországon hasonló helyi díszkerámia műhellyel számolhatunk, amelynek termékei lehettek díszpohár leleteink. Minden bizonnyal ezen műhely látta el Csorbakő mellett Muhit is, ahol szintén hullámvonalköteges díszkerámia került elő.

304 A muhi anyag már 16. századi, így feltehetőleg a műhely a 15. század legvégén, 16. század elején kezdte meg működését a környéken. A minták részben egyeznek a budai anyaggal, amint azt a második töredékünk ferde soros pecsétlése mutatja.

305 Azonban ezen formájú poharak szintén helyi termékek lehetnek, amit egy muhi darab is mutat.

306 Díszkerámia peremtöredék (Ltsz. 53.1068.35) 17. tábla/7. - Fehér, homokkal soványított, finoman iszapolt kerámia töredéke. A perem tagolatlan, enyhén kihajló. Külső oldalát sűrűn, több sorban ráragasztott plasztikus szamócaminták és bütykök díszítik, mindkét oldalát sötétzöld ólommáz fedi. Méretek: m.: 42 mm, sz.: 38 mm. Az előbb említett budai, fehér, jól iszapolt díszkerámiát gyakran zöld mázzal borították. Díszpohár töredékünk anyaga és tagolatlan peremformája alapján azonban már más műhelyben készülhetett. A sűrűn felrakott szamóca- és bütyökdísz közeli párhuzama került elő a nógrádi várból.

307 Mivel Budán a hasonló díszkerámiák a 15/16. század fordulójának és a 16. század szemétgödreinek anyagából kerültek elő, így vidéken készített leletünk a századfordulón készülhetett. Minden bizonnyal a fenti pohártöredékekkel együtt azonos műhely terméke. A 15. század legvégétől tehát valószínűleg helyi díszkerámia műhely látta el Csorbakő várát és mint láthattuk Muhit is, amely a budaihoz hasonló színvonalas asztali edényeket készített valahol Északkelet-Magyarországon. Kisméretű kancsó (Ltsz. 53.1072.1) 17. tábla/2. - Vörös, apró kavicsokkal soványított, jó iszapolású talpas kancsó. Talpa felett a teste kihasasodik, rövid, enyhén össze" HollL, 1963.355. * HollL, 1963.364. 13 Parádi N., 1956. 160. )4 HOM, Ltsz. 97.1.2194.63.1, Ül. 97.1.2194.63.2. )5 HollL, 1963.360, 54. ábra. 16 Parádi N., 1956. XXXI. tábla/l. ,7 HollL, 1963. 363, 61. ábra. 284