A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Szörényi Gábor András: A szuhogy-csorbakői vár kutatása

A legelni kihajtott lovak béklyói három részből álltak: a kengyelből, a zárból és a láncból. A kengyelt félkör, vagy ahhoz közelítő alakúra hajlították, és, hogy az állat lábát ne sértse fel, belül dombomra kovácsolták. A zár a nagy lyukakba kapcsolódott.

1 3 Leletünk analógiáját találhatjuk a muhi anyagban, amelynek segítségével rekonstruálhatjuk, hogyan záródhatott a csorbakői példány. Béklyólakat csúszó kulcsának töredéke (Ltsz. 53.1068.19) 9. tábla/7. - Kovácsoltvas testű és lemezből készített rugójú kulcs, erősen korrodált, töredékes. Méretek: h.: 67 mm, a rugós lemez sz.: 9 mm. A 15. századi zárszerkezetek külön típusát képezik a hengeres testű béklyólakatok. Egyes példányain a reteszes szerkezeti rendszerét csúszókulcs nyitotta.

125 Darabunknak több párhuzamát találhatjuk Műhibán.

1 6 Béklyólánc-szem (Ltsz. 53.1065.75) 6. tábla/5- Kovácsoltvasból készült, hosszúkás ovális alakú, vastag láncszem, a hegesztésnél szétnyílt. Méretek: h.: 110 mm, a lánc vastagsága 11 mm. A láncokat vaspálcákból hajlította a kovács. A nagyobb húzásnak kitett láncoknál ékhegesztéssel kötötték össze a szemet.

127 A béklyólánc analógiáját találjuk Túrkeve Móricon.

128 Lóvakaró Lóvakaró töredéke (Ltsz. 53.1068.15) 7. tábla/6. - Kovácsoltvas. Viszonylag széles, kissé homorú penge, egyik hosszanti oldala fogazott. Egyik keskeny oldaláról letörött egy darab. Méretek: h.: 110 mm, sz.: 35 mm, a fogak h.: 2 mm. Érdekes darab, hiszen a középkori leletekben előforduló vakarok általában mind félkör alakúra hajlítottak. Ez túl keskeny ahhoz, hogy meghajlítsák. Felmerülhet, hogy félkész termék és egy szegeccsel szerették volna egy nyélhez rögzíteni, de ennek sincs nyoma. Kopott fogai pedig használatról tanúskodnak. Holl I. Pilisszentkeresztről közölt egy ritka, széles, lapos vakarótípust,

1 amelynek esetleg egyik változata lehet a csorbakői lelet. A fent bemutatott leletanyag alapján többször utaltunk a várban esetlegesen működő kovácsmühelyre. A 15. század elejének leletanyagából öt tárgyunk mutat erre. Két sarkantyúnk (53.1065.9 és 53.1065.8) nagyon hasonló technikával készült. Két széles szárú szögcsatornás patkónk (53.1065.20 és 53.1065.21) és a kijavított kengyel (53.1065.14) szintén ezt mutatja. A műhely a század folyamán később is biztosan működött, amit a 15. század második feléből származó félkész sarkantyútaréj (53. 1065. 10) is bizonyít. Szekérvasalások Szekerekre utaló tárgy mindössze négy darab került elő a várból. Mindegyik egyegy tengely- vagy rúdalkatrésznek határozható meg. Datálásuk nehézkes, hiszen a tár123 Szabó K., 1954. 138. 124 Müller /?., 1982. 144. 870, 591. ábra. 125 Temesváry F., 1961. 165. Használatára: 159, 50. ábra/l. 126 Éri 1-BálintA., 1959. XX. tábla/6, ill. MichnaiA., 1982. 127, 2. ábra/8, 9. 127 Szabó K., 1954. 137. 128 Méri /., 1954. XXIX. tábla/7. 129 Holl /., 2000. 37. 123, 56. ábra/4, a-b. 260