A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Szörényi Gábor András: A szuhogy-csorbakői vár kutatása

Számszeríj nyílhegyeinket súlyuk alapján három csoportba sorolhatjuk be. Vannak könnyű, közepes, illetve nehéz nyílhegyek: könnyű: < 35 g.; közepes: 36-50 g.; nehéz: 51 <g. A könnyű nyílhegyek kilövési sebessége nagyobb volt, így hosszabb utat tehettek meg, távolabbi célpontokra lőttek velük. Ide tartozik öt leletünk (4, 6, 9, 10, 12). A könnyű nyílhegyeken belül külön csoportba sorolhatjuk a „hosszú és vékony" nyílhegyeket. Csorbakőn három ilyen került elő, ebből kettő (4, 10) súlya alapján a könnyű kategóriába helyezhető, de a harmadik (7) 36,8 g súlyával alig lépte túl a könnyű csoportot, így ez utóbbit formai jegye alapján könnyűnek vehetjük. Ha összevetjük O. Dzembasz nevickei adataival, akkor megfigyelhetjük, hogy ezen vékony nyílhegyek ott is a könnyűek közé tartoztak. 6 Ezen alkategória nyílhegyei pengéjének hosszú és vé­kony a vágóéle. Mivel a könnyebb súlyú nyílhegyek közé tartoznak, így nagyobb a se­bességük. Ezt a típust feltehetőleg a sodronypáncél ellen használhatták. A keskeny hegyű nyíl a sodronying láncszemei közé befért és azt szétpattinthatta. Gyakorlatilag ugyanazon módszerrel működött, mint az ún. hegyestőr, amelyet szintén a sodronying ellen találtak ki. A közepes kategóriába hét leletünk tartozik (2, 3, 5, 7, 8, 11, 14). A nehéz kategóriában két leletünket említhetjük (1, 13). A közepes és nehéz szám­szeríj nyílhegyek ütőereje azonos távon nagyobb volt a könnyűeknél, ezeket azonban csak közelebbi célpontok ellen használták, különben nagyobb súlyuk miatt a hosszabb úton elvesztették volna mozgási energiájukat. Ezeket általában a páncél átütésére alkal­mazták. Valószínűleg, ha nem is mindig ütötte át a páncélt, az ellenfél az ütés hatására eleshetett, vagy kieshetett a nyeregből. 67 Szintén a közepes és nehéz nyílhegyeket volt célszerű 45°-os szögben kilőni, hiszen nagy súlyukat a gravitációs erő tovább növelte, ha alacsonyabban állt az ellenfél. Ilyen becsapódásakor nem sok olyan páncélsisak akadt, amely kibírta volna az ütést. 39 darab számszeríj nyílhegy leletanyagunk számarányához képest igen jelentős­nek mondható. Sajnos mivel nem tudjuk réteghez kötni, így pontosan nem is datálhatjuk őket. Azonban azt tudjuk, hogy elsősorban a 15. századhoz köthetjük, hiszen a követke­ző század már a tűzfegyverek korszaka volt. Ez persze nem jelenti, hogy ne használhat­tak volna később is számszeríjakat. Történeti adataink szerint azonban a vár egyetlen háborús időszaka a 15. század közepi huszita harcok volt, ehhez köthetjük a számszeríj nyílhegyek felhalmozását is. Tűzfegyverek Szuhogy-Csorbakőn 10 puskagolyót és egy puskacső darabját találta meg Leszih Andor. Ez nem túl jelentős szám, de magyarázatul szolgálhat, hogy a vár aló. század közepén már elpusztult, így a tűzfegyverek korszakából keveset élt meg. Tűzfegyvereket a 15. század közepétől gyakran említenek, sőt a közeli és hasonló földrajzi helyzetű nevickei várban a 15. század második felében már széles körben al­kalmazták is őket. 6 Igazi elterjedésük azonban aló. századtól indult meg. Puskacső darabja (Ltsz. 53.1067.11) 2. tábla/15. - Öntöttvasból készült nyolcszög keresztmetszetű szakállas puskacső töredéke. Méretek: h.: 128 mm, sz.: 51 mm, a puska­cső belső átm.: 25 mm. Dzembasz, O. V., 1999. 299. XIII. tábla/5, 10. 300. XIV. tábla/6, 41. Dzembasz, O. V., 1999. 275. Dzembasz, O. V., 1999. 275. 249

Next

/
Thumbnails
Contents