A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Szörényi Gábor András: A szuhogy-csorbakői vár kutatása

Számszeríj nyílhegyeinket súlyuk alapján három csoportba sorolhatjuk be. Vannak könnyű, közepes, illetve nehéz nyílhegyek: könnyű: < 35 g.; közepes: 36-50 g.; nehéz: 51 <g. A könnyű nyílhegyek kilövési sebessége nagyobb volt, így hosszabb utat tehettek meg, távolabbi célpontokra lőttek velük. Ide tartozik öt leletünk (4, 6, 9, 10, 12). A könnyű nyílhegyeken belül külön csoportba sorolhatjuk a „hosszú és vékony" nyílhegyeket. Csorbakőn három ilyen került elő, ebből kettő (4, 10) súlya alapján a könnyű kategóriába helyezhető, de a harmadik (7) 36,8 g súlyával alig lépte túl a könnyű csoportot, így ez utóbbit formai jegye alapján könnyűnek vehetjük. Ha összevetjük O. Dzembasz nevickei adataival, akkor megfigyelhetjük, hogy ezen vékony nyílhegyek ott is a könnyűek közé tartoztak. 6 Ezen alkategória nyílhegyei pengéjének hosszú és vékony a vágóéle. Mivel a könnyebb súlyú nyílhegyek közé tartoznak, így nagyobb a sebességük. Ezt a típust feltehetőleg a sodronypáncél ellen használhatták. A keskeny hegyű nyíl a sodronying láncszemei közé befért és azt szétpattinthatta. Gyakorlatilag ugyanazon módszerrel működött, mint az ún. hegyestőr, amelyet szintén a sodronying ellen találtak ki. A közepes kategóriába hét leletünk tartozik (2, 3, 5, 7, 8, 11, 14). A nehéz kategóriában két leletünket említhetjük (1, 13). A közepes és nehéz számszeríj nyílhegyek ütőereje azonos távon nagyobb volt a könnyűeknél, ezeket azonban csak közelebbi célpontok ellen használták, különben nagyobb súlyuk miatt a hosszabb úton elvesztették volna mozgási energiájukat. Ezeket általában a páncél átütésére alkalmazták. Valószínűleg, ha nem is mindig ütötte át a páncélt, az ellenfél az ütés hatására eleshetett, vagy kieshetett a nyeregből.

67 Szintén a közepes és nehéz nyílhegyeket volt célszerű 45°-os szögben kilőni, hiszen nagy súlyukat a gravitációs erő tovább növelte, ha alacsonyabban állt az ellenfél. Ilyen becsapódásakor nem sok olyan páncélsisak akadt, amely kibírta volna az ütést. 39 darab számszeríj nyílhegy leletanyagunk számarányához képest igen jelentősnek mondható. Sajnos mivel nem tudjuk réteghez kötni, így pontosan nem is datálhatjuk őket. Azonban azt tudjuk, hogy elsősorban a 15. századhoz köthetjük, hiszen a következő század már a tűzfegyverek korszaka volt. Ez persze nem jelenti, hogy ne használhattak volna később is számszeríjakat. Történeti adataink szerint azonban a vár egyetlen háborús időszaka a 15. század közepi huszita harcok volt, ehhez köthetjük a számszeríj nyílhegyek felhalmozását is. Tűzfegyverek Szuhogy-Csorbakőn 10 puskagolyót és egy puskacső darabját találta meg Leszih Andor. Ez nem túl jelentős szám, de magyarázatul szolgálhat, hogy a vár aló. század közepén már elpusztult, így a tűzfegyverek korszakából keveset élt meg. Tűzfegyvereket a 15. század közepétől gyakran említenek, sőt a közeli és hasonló földrajzi helyzetű nevickei várban a 15. század második felében már széles körben alkalmazták is őket.

6 Igazi elterjedésük azonban aló. századtól indult meg. Puskacső darabja (Ltsz. 53.1067.11) 2. tábla/15. - Öntöttvasból készült nyolcszög keresztmetszetű szakállas puskacső töredéke. Méretek: h.: 128 mm, sz.: 51 mm, a puskacső belső átm.: 25 mm. Dzembasz, O. V., 1999. 299. XIII. tábla/5, 10. 300. XIV. tábla/6, 41. Dzembasz, O. V., 1999. 275. Dzembasz, O. V., 1999. 275. 249