A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Szörényi Gábor András: A szuhogy-csorbakői vár kutatása

A 14. századi vár rekonstrukciós lehetőségei Minthogy a két világháború között végzett feltárások elsősorban a késő középkori pénzhamisító műhelyre koncentráltak, ezért modern ásatás híján, egyelőre a vár építési periódusainak csak az elméleti lehetőségeit tudjuk felvázolni. A korai vár rekonstrukcióját elsősorban a 2002 februárjában készített geodéziai felmérés eredményei, valamint a várban végzett terepbejárások segíthetik. Mint említettem azonban, Csorbakö jól beilleszthető a 13/14. század folyamán születő ún. kisvárak sorába is. Ezek kutatásából származó eredmények ugyancsak nagyban elősegítik az első csorbakői vár alaprajzának rekonstruálását. Láthattuk, Szuhogyot 200 márkáért adták el, ami valószínűvé teszi, hogy királyi engedélyköteles várral kell számolnunk itt. Érdemes megvizsgálnunk, hogy mi indokolhatta a királyi engedélyt Csorbakö korai történetében. 1. Ha az osztrák Landrechtből indulunk ki, akkor a várban olyan mély ároknak kellett lennie, hogy egy sámlira álló ember a földet nem tudta kihányni belőle. Ezen kritérium analógiájaként említhető Felsőgöd-Várdomb, ahol 5 m mély árkot tártak fel, SzadaVárdombon letompított V alakú 260 cm mély, 10 méter széles árok figyelhető meg, Váchartyán-Várhegyen 310 cm a sáncárok alja és teteje közötti szintkülönbség,

14 MendeLányváron kb. 6 m mély, meredek bevágást készítettek az építők,

1 MárianosztraBiberváron 7 m mély tompa V alakú árkot tárt fel Miklós Zs.

16 Sály-Latorpuszta Várhegyen Holl I. és Parádi N. figyelt meg az erődítés köré ásott, a sziklába vágott árkot.

17 így tehát az ehhez hasonló árokmélységek már engedélykötelessé tehették a várat. 2. Hasonlóan engedélykötelessé tette a várat az olyan fal, ami magasabb volt, mint egy lovon ülő ember felemelt karja, vagy pedig, ha a várfal pártázott volt. Sajnos régészetileg ez utóbbi két kritérium ritkán figyelhető meg, hiszen a várfalak java része nem maradt meg eredeti magasságában. 3. Végül a háromnál több szintes tornyok önmagában engedélykötelessé tették a várakat. Erre már könnyebb régészeti adatokat találni, hiszen az olyan vastag falú várak, mint amilyeneket megfigyeltek Kács-Várhegyen,

18 Gönc-Amadé-várban,

19 vagy Hollókőn,

20 már lehetőséget nyújtottak több emelet felhúzására. Ha tehát Csorbakö engedélyköteles vár volt, akkor a fent említett várakhoz hasonló elemekkel kell itt is számolnunk (2. ábra). 1. A terepbejárások és a geodéziai felmérés segítségével a felszíni formák alapján megállapítható, hogy a várat Nagy-hegy DNy-ÉK irányú hegygerincének végében építették fel. A várhegy relatív magassága észak és kelet felé 45 m, délkelet felé 40 m és viszonylag meredek. Dél és délnyugat felé azonban mindez csak 3-8 m között változik, így ebből az irányból veszélyeztethető leginkább. Ez indokolta, hogy a gerincet két sáncárokkal is védjék, valamint egy harmadikkal a gerinc lapos déli oldalát. Hasonlóan hármas sáncrendszer védte Galgahévíz várát is.

21 14 Miklós Zs., 1982. 15 Miklós Zs., 1981.236. 16 Miklós Zs., 1983. 16. 17 Holl L-Parádi N., 1983. 87. 18 Parádi N., 1982.9. 19 Féld L, 1985.61. " Ambrusné Kozák É., 1972. 172. 21 Miklós Zs., 1982.63. 235