A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén: Várak a történeti Zemplén megyében I.

csonteszközöket valamint egy agancsszigonyt találtak. A leletek az újkőkori tiszai kultúrába tartoztak.

54 1979-ben Hellebrandt Magdolna összefoglalóan megállapította, hogy Taktaföldvár az őskorban valószínűleg nem volt sánccal védett erődítmény, de a terület védelemre alkalmas volt. Később az Árpád-korban egy részét erődítéssel látták el. A leletek nagyrészt a neolitikumi Tiszai kultúrába tartoznak, kisebb részben pedig Árpád-kori kerámiatöredékek is előkerültek.

55 A középkorból nem ismerünk adatokat a várra. Tállya - Mekecsvár (11-12. kép) Egy bizonytalan említéstől

56 eltekintve, egy 1789-ből származó térképen tűnik fel először, mint „Pekets vár", bár nem egészen a pontos helyén jelölve.

57 1898-ban Dongó-Gyárfás Géza már mint sánccal védett földvárat említi.

58 A Borovszky-féle megyei monográfiában Vendé Aladár is említést tesz a Mekets-vár sáncainak nyomairól, mint amit a középkori tállyai vár külső védművének tart,

59 majd 1931-ben hasonlóan vélekedik róla Barna János és Vongrey Gusztáv is.

60 Legutóbb Hellebrandt Magdolna foglalta össze a várra vonatkozó adatokat és ő már őskorinak határozta meg a várat. 12. kép. Tállya - Mekecsvár, Óvár és Pusztavár helyszínrajza 54 Kemenczei Tibor-K. Végh Katalin, 1969. 511-512. 55 Hellebrandt Magdolna, 1979. 12. 56 1682-ben Tállyán egy „Mókus vár" nevű helyet említenek, kérdéses azonban, hogy ezt Mekecsvárra lehet-e vonatkoztatni. Schrarn Ferenc, 1973. 156. 57 OSzK. Térképtár. TK. 1650. 58 Dongó Gyárfás Géza, 1898. 30. 59 Vendé Aladár, 1905. 118. 60 Barna János-Vongrey Gusztáv, 1931. 99. 61 Hellebrandt Magdolna, B., 1994. 63-64. A várra legújabban: Takács Péter, é. n. 12, 14.; Matuz Edit D.-Nováki Gyula, 2002. 8, 82. 213