A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)
Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén: Várak a történeti Zemplén megyében I.
nem jelölte meg. 44 Gerecze Péter 1906. évi műemlékjegyzékében a Taktaszadánál szereplő Rákóczi sáncot is ezzel az erődítménnyel azonosíthatjuk. 45 Borovszky adatait a későbbi monográfiák újra közlik: így 1931-ben Barna János, aki csak röviden utal a szerinte „ősi" földvárra, valamint később Angyal Béla is. 46 1965. évi terepbejárásáról Kemenczei Tibor és K. Végh Katalin tettek közzé rövid ismertetést. 47 1967ben földmunkák miatt Kemenczei Tibor végzett Taktaföldváron leletmentést, amikor újkőkori és Árpád-kori leletek kerültek elő. 48 1974-ben újabb földmunkák során egy rézkori ház omladékai között cserepeket, pattintott kovakő darabokat és egy edényben 12 darab kőbaltát, valamint egy agyar amulettet gyűjtött Gádor Judit és Hellebrandt Magdolna. 49 1977ben újabb szórványleletek kerültek a miskolci múzeumba. 50 A lelőhelyen történt kutatások adatait a leletek részletes ismertetésével 1979ben Hellebrandt Magdolna foglalta össze. 51 Taktaföldvár a szerencsi vasútállomástól DK-re kb. 3 km-re, a Takta-ér és a Szerencspatak között, K-Ny-i irányban fekvő hosszúkás, a környező sík, egykor mocsaras területből kiemelkedő domb. Kemenczei Tibor és K. Végh Katalin ismertetik először a Taktaszadához tartozó Földvár nevű lelőhelyet, melyre - mint a taktaszadai földvárra dr. Saád Andor hívta fel a figyelmet. A helyszínen egy környezetéből kiemelkedő domb található, melyet régebben mocsár vehetett körül. A felszínen római kori cserepeket gyűjtöttek. A domb falu felé eső végénél homokbánya van, melynek falában újkőkori gödörnyomokat találtak. 52 A Taktaföldvárról készített alaprajzot, egyben helyszínrajzot először Hellebrandt Magdolna közölte. 53 1967. évi ásatásáról Kemenczei Tibor és K. Végh Katalin számolt be, mely szerint az emelkedés egyik végében földsánc maradványai láthatók, amelyek valószínűleg az Árpád-korból származnak. A sáncon kívül a Ny-ra eső területből gáterősítéshez földet hordtak el, így kb. 3 m magas part alakult ki, amelyben újkőkori település nyomai voltak láthatók. A leletmentő ásatás keretében földbe mélyített ház maradványai, gödrök és négy mellékletek nélküli, vörös okkerrel színezett csontváz került elő. Ugyanott festett díszű edények töredékeit, kőbaltákat, agancs- és \ ••••• \ s • pgffoczi-yar' \ f\ — 9f li "i J \ \ 1 i \ ' \ \ íj" zerencs Uá./ ^ % :/:'"..... l fsWJ Y\ / / \ x 1 A, X7-y\ TAKTAFÖLDVÁR 0 Ikm / -<.éf 10. kép. Szerencs - Taktaföldvár helyszínrajza 44 Vendé Aladár, 1905. 119. 45 Gerecze Péter, 1906. 1061. 46 Barna János-Darvas László, 1931. 12.; Schiezler Andor-Szén József—Barna János, 1931. 92.; Angyal Béla, 1955. 115. 47 Kemenczei Tibor-K. Végh Katalin, 1966. 405-406. 48 Kemenczei Tibor-K. Végh Katalin, 1969. 511-512.; Korek József 1973. 88-102.; Hellebrandt Magdolna, 1979. 7. 49 Gádor Judit-Hellebrandt Magdolna, 1975. 140.; Hellebrandt Magdolna, 1979.7. 50 Hellebrandt Magdolna, 1979.7.; Gádor Judit-Hellebrandt Magdolna-Simán Katalin, 1979. 107. 51 Hellebrandt Magdolna, 1979. 7-24. 52 Kemenczei Tibor-K. Végh Katalin, 1966. 405-406. 53 Hellebrandt Magdolna, 1979. 9. 211
