A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén: Várak a történeti Zemplén megyében I.

kiemelkedés van. E feljáró mesterséges árokból vezet fel, amely a domb összekeskenyedő E-i végét zárja le. Az árok külső oldalán 2 m magas sánc húzódik, de ez nem zárja le egészen a dombot, mert ÉNy-i vége elkanyarodik az ároktól. A domb É-i felében, a Ny-i szélén lakóház áll, körülötte gazdasági udvarral. A domb újkori használata miatt lehetséges, hogy az É-i feljáró és a sánc Ny-i irányú elkanyarodása nem a vár korából származik. Az egész Várdombot jól áttekinthető füves tisztás, oldalát ritkás erdő fedi. A Várdomb területéről 11-13. sz.-i cserepek kerültek elő. A Várdombtól DK-re kb. 1 km-re a középkori, 1278-1459 között többször is említett Őszöd nevű település nagy kiterjedésű nyomai láthatók egy alacsony homokdombon.

37 A Várdomb mellett 3 m mélyen régi vaspatkókat és egy lengyel pénzt találtak 1972 körül.

38 A várra utaló első közvetett adatunk magából a ma is létező falu nevéből származik, amit 1364-ben említenek először Láca falu határjárásában „possessionis Leanwar" néven. A birtok 1387-ben a Várdaiaké, akik a Tisza itteni átkelőjénél vámot szedtek. Az itt átvezető út ugyanis jelentősen lerövidítette a Debrecen és Királyhelmec közötti távolságot. A révvámról 1420-1471 között is vannak adatok. A Várdaiaknak ez volt az egyetlen Zemplén megyei birtoka.

39 A várra vonatkozóan - a szakirodalomban szereplő adatok

40 ellenére - hitelesnek tekinthető adatot nem ismerünk. Az erődítmény korát a Várdombon talált 11-13. sz.-i leletek alapján Árpádkori eredetűnek tekinthetjük. "VX * R-DOMB r¥" "X \ 1km 8. kép. Révleányvár - Várdomb helyszínrajza Szerencs - Taktaföldvár (9-10. kép) A várral kapcsolatba hozható - bár bizonytalan - első adatokat Csánki Dezső szerepelteti, aki Nagy Iván nyomán említést tesz a Kálnó-i család birtokában 1434-ben felbukkanó Földvar és Zadvar birtokokról.

41 Magával a vár említésével először az Adalékokban találkozunk, ahol Szadavár néven szerepel, és ekkor utalnak arra is, hogy újabb neve ma Takta-Földvár. 2 Soós Elemér - tévedésből - Abaúj-Torna megye várai között említi.

43 A Borovszky-féle megyei monográfia is említést tesz a Taktaszada melletti Földvár nevű, sáncokkal körülvett várról és azt emeli ki vele kapcsolatban, hogy valószínűleg a 15. sz. elején említett Takta-Földvárral azonos, de az adat forrását 37 Valter Ilona, 1974.43,51. 38 Balogh József zemplénagárdi lakos bejelentése. MNM. A. 72. R. I. 39 Csánki Dezső, 1890-1913. I. 355, 382.; Csorba Csaba, 1974. 206.; Valter Ilona, 1974. 51. 40 Vendé Aladár, 1905. 103.; Valter Ilona, 1962-1963. 138.; Csorba Csaba, 1974. 206.; Valter Ilona, 1974. 14,27,51. 41 Nagy Iván, 1857-1868. VI. 45.; Csánki Dezső, 1890-1913. I. 347, 362. 42 Dongó Gyárfás Géza, 1897. 226, 259. 43 Soós Elmér, 1889-1928. I. 16. 209