A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén: Várak a történeti Zemplén megyében I.

6. kép. Monok - Ingvár helyszínrajza Révleányvár - Várdomb (7-8. kép) A várról az irodalomban elsőnek Fényes Elek emlékezik meg, aki szerint a vár a husziták ellen épült és nevét Várdai László jegyeséről, Pálóczy Agatharól kapta.

31 Később a Borovszky-féle megyei monográfiában találunk bővebb adatokat a várról, miszerint a település „nevét földvárától nyerte; a Tisza túlsó partján fekvő Kisvárda várurai ugyanis, itt a tiszai átkelést biztosítani akarván, 1440-ben castellumot emeltek, melyet Várdai László jegyese, Palóczi Agatha tiszteletére Szüzvámak neveztek. Később Leányvár lett a neve. Erős körfalak vették körül, melyet Lipót császár 1700-ban leromboltatott." Az idézett adatok forrását nem ismerjük,

32 ennek ellenére Borovszky adatait a későbbi monográfiák is átveszik.

33 A Bodrogköz településtörténete keretében részletesebben először Valter Ilona foglalkozott a várral és környékével.

34 A vár szerepel az Alföldi vártopográfiában is.

35 1975-ben Balassa Iván két mondát ismertet a várról.

36 Révleányvár község D-i végéből D-i irányba egy földút vezet az innen kb. 1 km-re lévő Tisza partjára. Az úttól keletre 300 méterre emelkedik ki a sík környezetből a Várdomb. Relatív magassága 11 m, hossza 200 m, legnagyobb szélessége pedig 40 m. Oldala köröskörül meredek, lapos tetejét jól körülhatárolható perem veszi körbe. Legmagasabb része a D-i végében van, É felé kissé lejt. Északi végén feljáró bevágása szakítja meg a peremet, melynek két oldalán egy-egy kis 31 Fényes Elek, 1851.111. 15. 32 Vendé Aladár, 1905. 103.; - Kiss Lajos a Szüzvár, illetve a Leányvár 1440-ből való származását időrendi okokból nem fogadja el, hiszen már 1364-ben említik „Leanwar"-t. Vö. Kiss Lajos, 1988. II. 20, 413. 33 Kántor Mihály, 1933/b. 224.; Meczner Tibor-Kertész János, 1940. 207. 34 Valter Ilona, 1962-1963. 138.; Valter Ilona, 1974. passim. 35 Csorba Csaba, 1972. 206. 36 Balassa Iván, 1975. 18-19, 23. 207