A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén: Várak a történeti Zemplén megyében I.

irodalomban is szerepelnek, így Soós Elemérnél is, aki szerint az Ingvárat már 1393-ban említik, de az adat forrását nem közli.

24 Az Ingvár mint várhely 1696-ben szerepel először a forrásokban.

25 Az Adalékokban, a megye várainak összeírására vonatkozó felhívásra Matolai Béla az Ing-várat mint „földvárat" határozza meg.

26 1931-ben Barna lános szerint Ingváron állt Monok vezér vára, ahol régen a község is feküdt. A várból már csak a kutat említi, amit akkor még látni lehetett.

27 1955-ben Angyal Béla ismertet néhány adatot a várról, de forrásokra szintén nem hivatkozik. Csak a vár alatt a török korban elpusztult Új őr (Uj Eör) falura utal, ami a Monaky család birtoka volt. Angyal egy 1731-ből származó adatot is említ, amikor az Ingváron boszorkányt égettek. Magát a várat honfoglalás korinak tartja, mert szerinte az Monok vezér vára volt, majd később a község is a hegyre települt, ahol a vár kútja még látható.

28 1961-ben jórészt ugyanezeket az adatokat ismerteti Zsuffa Tibor is, adatainak forrását azonban nem ismerjük. Szerinte 1919-ben a Monokon megfordult vöröskatonák az egykori várkaput megtalálták a grádicsokkal együtt, de ezt ma már nem látni. Ellenben Zsuffa szerint még láthatók az egykori várkút romjai.

29 A várral a helyszínen Skerletz Iván foglalkozott első ízben, 1979 őszén. A két részből álló várat vázlatosan felmérte és sáncait leírta. A felső vár Ny-i sánca mellett 2-3 m mély mesterséges gödröt állapított meg, a DK-i oldalon pedig a sáncon kívül több teraszt figyelt meg.

30 Monok ÉNy-i végétől a DNy felé lejtő Borjú-völgy vezet a településtől 2,5 km-re emelkedő Ingvár nevű hegy alá. A völgy DK-i oldala felett autóúton is megközelíthető. Az Ingvár K-i aljában ÉNy felől a Répa-völgy csatlakozik itt be, melyben jelenleg több halastó van. Az Ingvár hegyet szinte körbeölelő tavakat az eredetileg itt folyó Gilip-patak felduzzasztásával hozták létre. Az Ingvár DK-i aljában a második halastó gátján áthaladva a hegy DK-i oldalában kapaszkodhatunk fel a vár sáncaihoz. Az Ingvár önállóan kiemelkedő hegy, meredek oldalakkal, csak a DK-i oldala enyhébb lejtésű. Legmagasabb része a Ny-i végében van, tszfm. 227,5 m. A hegy É-i, Ny-i és részben DNy-i meredek oldala felett nem találunk sáncot vagy árkot; az enyhébb lejtésű DK-i oldal felől védi az egykori erődített területet egy 340 m hosszú, alacsony sánc, elmosódott ÉK-i vége már nehezen követhető. A sánc középső részén mindkét oldalon árok kíséri. 4. kép. Erdöbénye - Várhegy helyszínrajza 24 Paszlavszky Sándor, 1897. 233.; Soós Elemér, 1917. 13. 25 Schram Ferenc, 1973. 150. 26 Dongó Gyárfás Géza, 1897. 259. 21 Barna János-Darvas László, 1931. 13.; Barna János, 1931.80. 28 Angyal Béla, 1955. 9, 74, 85. 29 Zsuffa Tibor, 1961.506. 30 Skerletz Iván 1980. augusztus 10-i levele Nováki Gyulához. 205