A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén: Várak a történeti Zemplén megyében I.

üreg s a csúcs körül körbefutó utak - valójában sánc és perem - mutatják, hogy ott valamikor vár állott. A hegy oldalában pedig egy régebbi kincskereső ásás ürege volt látható." 1984-ben Kiss Gábor jórészt téves adatokat közölt a várról,

12 és ettől nem mentesültek a legutóbb kiadott monográfiák sem, ahol elsődlegesen a korábbi irodalom alapján foglalták össze a várra vonatkozó adatokat.

13 Bodrogkisfaludtól É-ra 2 km-re emelkedik az önálló kúp alakú 299 m tszfm. Várhegy. Köröskörül meredek oldalának aljában nagy kiterjedésű szőlő és gyümölcsös van, felső meredekebb részét bokros erdő fedi. A hegy felső része füves, több bokros résszel, de jól áttekinthető. A vár a hegytető kis ovális platóját foglalja magába, ennek magasabb része a K-i szélén van. A platót körben jól meghatározható perem szegélyezi. A platót alul két árok övezi, de ezek nem fedik teljesen egymást. A felső árok 4-5 méterrel alacsonyabb szinten veszi majdnem teljesen körbe a várat, csak a DK-i oldalon hiányzik kb. 40 m hosszan. Az alsó árok a plató alatt 9-11 méterrel alacsonyabb szinten futja körül a vár K-i felét. A Ny-i, lényegcsen meredekebb oldalon nincs nyoma az alsó ároknak. A felső platón és az árokban néhány nagyobb gödör újkori bolygatásokra utal. A plató átmérője 33, illetve 20 m. A vár teljes átmérője - az alsó árkot is beleszámítva kb. 80 m-re tehető. A várra vonatkozóan hiteles okleveles adatot nem ismerünk. A leletek hiánya ellenére a vár jellege alapján középkorinak tekinthető. A terület középkori birtokviszonyairól elsőnek Anonymus tudósításából értesülhetünk, aki szerint Árpád fejedelem az Aba nemzetség őseinek, Ednek és Edöménnek adományozott DélZemplénben jelentős területeket. Anonymus az 1200 táján fennálló állapotokra utalva megjegyzi, hogy ezek utódai Isten kegyelméből máig érdemesek a földek birtoklására.

14 Szűcs Jenő kutatásai alapján tudjuk, hogy a nemzetség környékbeli birtoktömbjeit Anonymus a valóságot híven és pontosan tükrözve írta le. 1200 körül a pataki nagy uradalom nyugat felől valóban az Aba nemzetség ama ágának névadó törzsbirtokával, Bodrogkeresztúr földjével volt határos, melyhez észak felől szintén e nemzetség Erdőbénye és Tállya birtokai csatlakoztak. Az Aba nemzetség Keresztúri ágának saját családi birtoka volt a Bodrog mindkét partjára kiterjedő Keresztúr föld (terra Kerezthur 1248, 1255, 1299), melynek tágas határából már 1255 előtt elkülönült (Bodrog-)Szegi 2. kép. Bodrogkisfalud - Várhegy helyszínrajza " Angyal Béla, 1955. 52-53. Angyal Béla a várról egy mondát is leír, amelyet Tompa Mihály: Várhegy című versében dolgozott fel. 12 Kiss Gábor, 1984.16-11. A Kiss Gábor által ismertetett adatok részben a ma Sátoraljaújhelytől K-re, de már Szlovákiában lévő Bodrogszög (Klín nad Bodrogom) nevű településre és az ott állt várra vonatkoznak. 13 Takács László-Kovács Zsolt, 2000. 30, 38.; Lénárt József, 2001. 41. 14 Pais Dezső-Györffy György, 1977. 96. (17. fejezet) 202