A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén: Várak a történeti Zemplén megyében I.

irodalom áll rendelkezésre. Továbbá nem szerepelnek a terület ismert reneszánsz kastélyai (castellumai) sem, mivel róluk nemrég szakavatott kutató tollából monografikus igényű önálló összeállítás jelent meg.

4 Feladatunknak éreztük ugyanakkor - a teljesség igénye nélkül - a várakra utaló helynevekre és a bizonytalan jellegű erődítményekre vonatkozó adatok közzétételét is. Az egykori Zemplén megye területén végzett kutatásaink eredményeként az első részben kilenc kevésbé ismert vár és további négy már elpusztult, illetve bizonytalan erődített hely részletes leírását adjuk közre. ADATTÁR Bodrogkisfalud- Várhegy (1-2. kép) A Bodrogkisfalud területén elhelyezkedő Várhegy helymeghatározására számos téves adat látott napvilágot, mivel az néhol Szegihez,

5 máshol pedig Bodrogkeresztúrhoz tartozóként szerepelt a történeti irodalomban. A Szegihez való tartozás talán azzal volt magyarázható, hogy ez a legközelebbi település a Várhegyhez, azonban már a legkorábbi 1806-ból származó kéziratos térkép, majd a későbbi térképek is egyértelműen Kisfaludhoz tartozóként jelölték a Várhegyet.

6 A Várhegy helynévként először 1676-ból ismert, de ez akkor mint Bodrogkeresztúrhoz tartozóként szerepelt. A későbbi összeírások ezután már folyamatosan Kisfaludhoz számítják. Minderre magyarázatul szolgálhat az 1607-ik évi bodrogkeresztúri törvénykönyvnek a középkori viszonyokra utaló bejegyzése, amely szerint Keresztúr, Kisfalud és Szegi közös határral rendelkezett.

7 Magát az erődítményt elsőnek Fényes Elek említi, miszerint a Várhegy tetején Szeghi vár romjai láthatók, majd a Tokaj-hegyaljai Album is utal a romokra és a Várhegyen lévő csekély várromról képet is közöl.

8 1897-ben Dongó Gyárfás Géza szerepelteti a várat az Adalékokban a megye várai között.

9 A Borovszky-féle megyei monográfiában azt ismertetik róla, hogy a Bodrogkisfaludhoz tartozó Szegi pusztán a Várhegyen állt hajdan Szegi vára. Az ezzel egy időben kiadott egyházmegyei emlékkönyvben is szerepel a vár, amelyet Rákóczi Ferenc, majd a Zeghi család várának tartanak. Gerecze Péter 1906. évi műemlékjegyzéke pedig várromként két helyen, Bodrog-Kisfaludnál és Szeginéi is szerepelteti.

10 1955-ben Angyal Béla arról tudósít, hogy a község határában a Várhegyen várszerű erődítmény állhatott, amely valószínűleg a törökkorban pusztult el. A vár romjai, faltöredékei szerinte a század elején még láthatók voltak, de ma már csak a hegy csúcsán lévő kőtörmelék, egy kútszerű 4 Féld István: 16. századi kastélyok Északkelet Magyarországon. A régészeti kutatások eredményei. Sárospatak, 2000. 161., 219 képoldal (A Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei 38.) 5 Szegi a 17. sz. végéig önálló település volt közvetlenül Kisfalud szomszédságában. A 18. sz. elejétől Kisfaludhoz tartozó puszta volt (Szegi puszta és Szegi malom), melyet 1904-ben Pusztaszegnek is neveztek. 1906 óta Bodrogszegi néven gyakorlatilag különálló volt, de hivatalosan csak 1914-től lett önálló község Szegi néven. 1950-ben a két községet (Szegi + Bodrogkisfalud) egyesítették Bodrogkisfalud néven, amely 1951-től hivatalosan Bodrogszegi lett. 1991-től a két immár ténylegesen összeépült település ismét különvált Bodrogkisfalud és Szegi néven. Vö. Gyalay Mihály, 1989. 375. és Takács László-Kovács Zsolt, 2000. 26-30. 6 B.-A.-Z. Megyei Levéltár, Zemplén Megye Levéltára Sátoraljaújhely. U. 173, 175, 176, 177, 19. sz. térképek. 7 Becske Bálint, 1902. 338.; Kreplin Árpád, 1930. 165.; Schram Ferenc, 1973. 142-143.: Bodrogkeresztúron 1676-ból „Várhegy", 1682-ből „Bodrogh Szegh", 1704-ből pedig „Kisvár" és „Alsó Vár" helyneveket említenek.; Takács László—Kovács Zsolt, 2000. 26, 66.; Bodrogkeresztúr mai területén Várhegyre vagy várra utaló helynév nem ismert. Vö. Román János, 1977. 68-71. 8 Fényes Elek, 1851. II. 224.; Szabó József-Török István, 1867. 44-45. 9 Dongó Gyárfás Géza, 1897. 226, 259. 10 Vendé Aladár, 1905. 28.; Kassai EmK. II. 684.; Gerecze Péter, 1906. 1049, 1059. 200