A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Simonyi Erika: Középkori templom és temető Felsőzsolca-Nagyszilváson

KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS TEMETŐ FELSŐZSOLCA-NAGYSZIL VASON SIMONYI ERIKA A lelőhely A lelőhely a Miskolctól keletre fekvő Felsőzsolca (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Nagyszilvás elnevezésű belterületi, lakott dombjának északnyugati peremén fekszik (1. kép). 1991-ben terepbejárás során a Nagyszilvás utca 21-23. számú telkek kertjében nagy mennyiségű kiszántott embercsontot és faragott követ találtunk, melyek alapján valószínűnek tűnt, hogy itt állhatott egykor a középkori falu temploma és temetője. 1997-ben újabb terepbejárást végeztünk a Nagyszilvás u. - Hunyadi u. által határolt területen. A Kis-Sajó vonalát követő kertekben késő középkori (14-17. századi) kerámiát gyűjtöttünk; a talajművelés következtében több helyen is jól látszott, hogy egykor itt paticsfalú épületek és kemencék állhattak. A helyi önkormányzat kezdeményezésére a Magyar Nemzeti Múzeum 1999-2001 között folytatott régészeti feltárást a Nagyszilvás u. 23/A. és 23/B. telkeken. Ezen idő alatt sikerült azonosítanunk a templom helyét, és feltártuk a templom körüli temető 189 sírját. A templom és a temető egy földrajzilag jól körülhatárolható dombnyúlványon fekszik, északról és nyugatról a Sajó egykori medre határolja (1. kép). Csapadékos időszakokban a dombot szinte teljesen körülölelte a folyó, és csak a Nagyszilvás emelkedett ki a vízjárta környezetéből. Valószínűnek tűnik, hogy a folyó elmosta a temető egykori határát, mindenesetre régészeti módszerekkel sehol sem tudtuk rögzíteni azt. A feltárás Mivel a lelőhely belterületen, magántulajdonban van, a feltárás módszerét megszabta a két szalagtelek tájolása és mérete (egy-egy kert mindössze 9 m széles). Ennek megfelelően az első évben 3 kutatóárkot (2 x 30 m, 2 x 9 m, 2 x 9 m nagyságban) nyitottunk a 23/B telken. 2000-2001-ben két szelvénnyel (12 x 6 m, 5 x 10 m) megszondázhattuk a délről szomszédos kertet is (2. kép).

2 A feltárt terület megközelítőleg 220 m

2

, a sárga bolygatatlan altalaj általában 120-130 cm környékén jelentkezett, de természetesen még ebbe is szép számban mélyültek sírok. Déli, illetve keleti irányban a beépítettség és a mezőgazdasági felhasználás miatt nem állt módunkban folytatni a temető kutatását. A falu és a templom okleveles említései, térképes adatok 1281-ben említik először a források Zsolca nevét egy birtokper kapcsán, mely Ponyth bán fiai, László, Miklós és Pál, valamint az Ákos nb. Érne bán fia, István között 1 A leletanyag leltározatlan, a Magyar Nemzeti Múzeum Középkori Gyűjteményében elhelyezett. Szeretnék köszönetet mondani Fehér Attila polgármester úrnak, a helyi önkormányzatnak, valamint Zsíros Sándor tanító úrnak, akik a feltárást végig lelkesen támogatták. 2 Az összesítő térképen (2. kép) az egyszerűbb követhetőség miatt a felületeket folyamatosan számoztuk 1—5-ig. 161