A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Wolf Mária: Niellódíszes bronzcsat Edelény-Borsodról

A csatok niellódísze nem mond ellent a besenyőkkel való összekapcsolásuknak, hiszen például a 11. század elejére keltezhető, idáig leggazdagabbnak tartott gajevjai besenyő sírban 215 aranyozott ezüst, niellódíszes veret napvilágot látott.

114 A besenyők magyarországi megjelenése történelmük fő fordulópontjaihoz, szétszóródásuk állomásaihoz köthető. Bár kisebb néptöredékek már 1027-1036 között, illetve az 1040-es években is megjelenhettek Magyarországon, beköltözésük legnagyobb hullámát 1055 utánra tehetjük.

115 Mint láttuk, éppen ez az az időszak, amelyben a csatok Európa-szerte feltűnnek. A fentieket figyelembe véve a 67. sír csatját, és analógiáit a 11. század végére, esetleg a 12. század elejére keltezzük, viselőikben Magyarországra került besenyő harcosokat sejtünk.

1 IRODALOM Abramek Bogustaw 1980 Wczesnosredniowieczne cmentazysko szkieletowe w Maslowicach, woj. Sieradz. Sprawozdania Archeologiczne XXXII. 227-247. Artamonova O. A. 1963 Mogilnyik Szarkela-Beloj Vezsi. MIA 109. 9-215. Bartys, Jan 1933-36 Wczesnohistoryczne cmentarzysko szkieletowe we wsi Samborzec, w pow. sandomierskim Przeglad Archeologiczny V. 171-181. Bernért Zsolt-Kustár Ágnes—Szikossy Ildikó 2001 Az Edelény-Borsod református templom körüli temető embertani vizsgálata. A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve XXIII. 295-320. Bobrinszkij, Alekszej 1884-1901 Kurgani i szlucsajnija arheologicsesszkaja nahodki bliz mesztecskaja Szmeli. 2-3. Sz. Peterburg Boulichov, N. 1900 Fouilles de la Roussie centrale. Kourgans ét gorodietz. Recheres archéologiques sur la ligne de partage des eaux de la Volga ét du Dnieper. Moskva vántartásba vételük évekig folyt, és sok esetben nem járt sikerrel. Vö. 863-02-12/1957. KKO. MNM. így egyáltalán nem lehetetlen, hogy az 1961-ben beleltározott, ismeretlen lelőhelyü csatunk e temetők valamelyikéből származott. Annál is inkább, mivel csatunkkal együtt több, ugyanarra a korra keltezhető, ismeretlen lelőhelyűnek tartott, kétosztatú líra alakú csatot is nyilvántartásba vettek. Vö. 61. 107. 1-6., 9-10. C, 61. 56. 60., 63-64. C. MNM. 113 Györffy Gy., 1990. 104. skk. Pálóczi-Horváth A., 1988. 126-127., Pálóczi-Horváth A, 1989. 26., Hatházi G., 1990. 27-28., Kordé Z, 1990. 12. 114 Kirpicsnyikov, A. N., 1973. 94., VIII-IX. tábla. Pálóczi-Horváth András szerint a veretek indáspalmettás, szalagfonatos-palmettás és kettős levélsoros díszítése, valamint a különleges niellotechnika eklektikus művészetre vall, amely bizánci, normann és steppei gyökerekből egyaránt táplálkozott. Orosz földön a 11. század első felében jelennek meg ezek a motívumok. A Don és Dnyeper-vidéki besenyő ötvösség a veretformákat, azok szerepét és rendeltetését tekintve steppei hagyományokra vezethető vissza, de nem véletlen, hogy a Fekete-tenger térségében bizánci, és orosz-normann művészet hatásával kell számolnunk. PálócziHorváth A., 1989. 20-22. további irodalommal. 115 Pálóczi-Horváth A., 1989. 25-26., Györffy Gy., 1990. 104., Hatházi G., 1990. 30-32, 41., Hatházi G., 1996. 229-230. 116 Köszönettel tartozom Révész Lászlónak anyaggyűjtésem során nyújtott értékes segítségéért. 153