A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)
Wolf Mária: Niellódíszes bronzcsat Edelény-Borsodról
bronzcsatot, amelynek alakja ugyanolyan, mint a többié, niellódíszítése azonban hiányzik 56 (8. kép 13). A mai Ukrajna területén a 11. századra datálnak egy, a Desna felső folyása mentén napvilágot látott csatot. 57 10-12. századra kelteznek egy Kiev környéki kurgánban lelt darabot 58 (9. kép 3.), és 11-13. századra egy Kiev belterületén előkerült csatot 59 (9. kép 2.). 10-11. századra teszik a Gorodecben (Luck mellett) napvilágot látott példányt 60 (9. kép 8.). 11-12. századra datálják a gródkai (Luck mellett), valamint a zapitovi (Lvov mellett)' csatot. 11-12. századra keltezik a plisznyeszki (Lvov közelében) földvárban előkerült csatot 62 (9. kép 7.). 11-13. századra datálják a Rósz folyó melletti Jurjev városban, egy gabonásveremben lelt példányt, amelynek a borsodihoz hasonlóan vasból volt a pecke (9. kép 4.). 11. századra keltezik a Smela környékéről 64 (9. kép 5-6.), a Dnyeper torkolatvidékéről, a dinjavai földvárból (Poltavai kormányzóság), valamint a Kanevben napvilágot látott példányokat. 65 10-11. századinak tartják a Dnyeper-Szula összefolyásánál emelt voinyi 66 földvárból, valamint a Kherszonból előkerült két darabot 67 (8. kép 14-15.). 11. századra tehető a Tauriaban lelt csat. 68 Ali. századra keltezik a Dnyeper és a Bug torkolata között fekvő berezanyi félszigeten napvilágot látott példányt, amelynek szintén vas pecke van 69 (9. kép 1.). Ugyancsak 11. századinak tartják a mai Románia területéről, Dinogetiaból előkerült két példányt, melyek közül az egyik, egyedülálló módon vasból készült 70 (9. kép 9-10.). Ez utóbbin nincs niellódíszítés. A fentieken kívül további 7 ismeretlen lelőhelyről származó darabot említ Cleve, amelyeket oroszországi, ukrajnai múzeumokban őriztek, illetőleg a Helsinki Múzeum fotóarchívumában szerepeltek. ' A vizsgált csatok túlnyomó többsége bronzból öntött, egy ezüstből (Strzemieszyce Wielkie), és egy vasból készült darabról van tudomásunk (Dinogetia). Egy bronz(Semdolina), és a vascsatról (Dinogetia) hiányzik a niellódíszítés, egy esetben pedig aranyozás helyettesítette azt (Brzesc Kujawski). A csatok legtöbbjének nincs pecke, négy esetben azonban (Samborzec, Maslowice, Jurjev, Berezan), akárcsak a 67. sír csatjáénak, vasból készült. A borsodi példányon eredetileg is vaspecek lehetett, semmi jel sem utal arra, hogy másodlagosan került volna a bronzcsatra. Valószínű tehát, hogy bronz- és vaspecekkel egyaránt készítették őket. A csatok mind kisméretűek, előfordulnak azonban közöttük szélesebb, illetőleg keskenyebb karikájú, zömökebb és karcsúbb 56 Makarova, T. A.-Pletnyeva, Sz. A., 2003. 98. t. 41. 57 Boulitclwv, N., 1900. XXVIII. tábla 4. 58 Ruszanova, !. P., 1966. 21. tábla 10. 59 Goncsarovy. K., 1957. 125. 4. kép 7. 60 Niederle, L, 1913. 567. XXVII. T. 3., Niederle, L, 1931. 174. 77. kép 15. 61 Rajewski, Z. A., 1937-39. 69. 62 Dovzsnok, V. I.-Kucsera, M. P.-Szmilenko, A. T., 1975. 366. 89. kép 1. 63 Orlov, R. Sz.-Mocja, A. P.-Pokasz, P. M., 1985. 37. 8. kép 64 Bobrinszkij, A., 1884-1901. III. V. t. 13-14. 65 Cleve, N, 1929.260-261. 66 Jakobszon, A. L, 1959. 276., Németh P., 1975. 18. 67 Jakobszon, A. L, 1959. 276. 139. kép, 23., Révész L, 1989. 531. Makarova, T. A.-Pletnyeva, Sz. A., 2003.37.1.71. 68 Cleve, N., 1929. 260-261. Tauria Oroszország egyik volt kormányzósága, amely magába foglalta a Krím félszigetet, és a közeli szárazföld egy részét is. Ez utóbbi 1921 után Zaporos ukrajnai tartomány részévé vált. Vö. Révai Nagy Lexikona XVIII. kötet, 26. Budapest, 1925. Cleve közleményéből nem derül ki, hogy a szóban forgó csatot a Krím félszigeten, vagy a szárazföldön találták-e. 69 Cleve, N., 1929. 254. 4. kép. 70 Stefan, Gh.-Barnea, I.-Comsa, M.-Comsa, E., 1967. 298. 173. kép 18-19. 71 Cleve, N., 1929. 260. 146
