A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

B. Hellebrandt Magdolna: A nyersanyagok hatása a vaskor és a császárkor településeire a Sajó és a Bódva vidékén

11. kép. Díszített cserép a kelemé rí telepről (Fotó: Kulcsár Géza) nyugati széléig megtalálható.

58 Szendröládnál a helyi lakosok mesélték a kutatóknak, hogy a fekete földdel a házak alját festik, ez volt a nyomravezető Kovács Sándor szóbeli tájékoztatása szerint. A Helle patak és a Tóharaszti patak összefolyásánál a patakmedret sűrű, grafitos fillittörmelék borítja. Itt az alsó letisztítás a patakbevágás déli oldalának meredek partfalában készült, a sűrű fillittörmelék kezdete felett (9. kép). A jelmagyarázat a következő: 1. Fillit, 2. Kovás mészkőbetelepülés, 3. Átrétegzettséget mutató törött fillittörmelék (pleisztocén), 4. Rendezetlen tömött fillittörmelék, 5. Kvarcit, 6. Kvarcittörmelék, 7. Talajjal kevert, laza fillittörmelék (holocén), 8. Mintavételi hely. A mintavétel szélessége 5 m, magassága a patak szintje felett a széleken kb. 1 m, középen a legmagasabb, 2 m. A feltárásnál 0,5 m-rel ástak a patak szintje alá. Megállapították, hogy a szálban álló kőzet fekete, többnyire fényes fillit, amely a palássági síkok mentén mm-es levelekre, tömegesebb változata pedig néhány cm vastagságban rétegszerűen esik szét. Szendröládnál a mangános vasércelőfordulást is kutatták. Ezeket a nyersanyagokat természetesen a következő évszázadokban itt élt emberek is bányászták és felhasználták. Amikor a Dunántúl nagyrészt kelta lakosságát a római légiók megszállták, a Dunától keletre levő vidéket különböző, a rómaiak által barbárnak ' Kovács S.-Péró Cs., 1990. 33. Az anyagra való hivatkozás lehetőségét és az ábra közölhetőségét Kovács Sándornak és Péró Csabának köszönöm. 59 Balogh K., 1950. 119