A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

B. Hellebrandt Magdolna: A nyersanyagok hatása a vaskor és a császárkor településeire a Sajó és a Bódva vidékén

reversén, a ló alatt. A kelták kétélű vaskarddal, lándzsákkal harcoltak. Szendrőn, az Ördöggát barlangban vas birkanyíró olló emlékeztet ittlétükre. Északabbra Szin községből került a Magyar Nemzeti Múzeumba egy sírlelet, mely vas kardtöredéket, vaskés részét, és egy 31,5 cm hosszú vas lándzsahegyet tartalmazott.

50 Találtak még kelta öszszehajtogatott vaskardot, csavart nyolcas tagokból álló láncot és vasollót SajókazaOrmospusztán.

51 Edelényben füles bögrét, fazekakat, gombos végű, ívelt hátú, nagyméretű vaskést és cserepeket találtak az új temetőnél. 2 A Sajó mentén kelta pénzleletek előkerülését is térképre vihetjük (1. kép. Térképjele lapos, üres háromszög), így Miskolc vidékéről Audoleon típusú veret ismert, a bükkszentlászlói éremlelet és MiskolcDiósgyőrben talált pénz cotinus típusú, az aversen félgömb látható az egykori eredetin ábrázolt fej helyén, Sajókaza, és Rimaszombat is pénzlelőhely. Felsőkelecsényből említett Kari Pink egy kelta pénzt,

54 bár itt Tolna megyébe helyezte a községet. Ez nyilván tévedés, hiszen a Magyar Korona Országainak Helységnévtára, melyet Budapesten 1882-ben adtak ki, 14 Kelecsényt említ, mindet a Garamtól keletre, azaz az ország északi részén, s Felsőkelecsényt Borsod megyébe írta. Az 1913-as, és az 1973-as helységnévtárak is egyértelműen Borsod megyébe teszik Felsőkelecsényt, máshol ez a névösszetétel nem szerepel. A kelta pénz előkerülése logikus, hiszen Sajókazától a már ismert útvonalon Felsőnyárádon és Felsőkelecsényen átjuthattak a bányavidékre. A kelták feltehetően nemcsak az ércekért tartották fontosnak a Sajó és a Bódva közötti területet. A kerámiakészítésnél egyes edénytípusok anyagába grafitot kevertek. A grafitos edények jobban bírták a hőt. Grafitot ma is láthatunk a felszínen Aggtelek felé, valamint Szendrő környékén és Edelénynél. E két utóbbi hely határában grafit, illetve antracit szálban álló devon mészkőpadok között találhatók. Edelénynél a grafitantracit összvastagsága 7,2-16,10 méter között váltakozik.

55 Felszíni kibúvások vannak például Edelénynél, Szendrőládnál és Gadnánál. Ez utóbbi helyen a grafit szép feketésszürke, zsíros tapintású, és a felszínen csákánnyal bontják, 2-3 méterig vasokkeres szennyeződésű, de a tapasztalat szerint lejjebb tisztább. A felmérés szerint itt mintegy 260 000 irr grafitos palára számíthat a bányászat.

56 A Központi Földtani Hivatal 19691970-ben a Szendrői hegység területén felderítő grafitkutatásokat végzett,

57 melyekre Szlabóczky Pál geológus hívta fel a figyelmemet. Szendrőládon a Bordásvölgyben grafitkutató árkolásokat végeztek. Dr. Nagy Elemér jelentéséből megtudhatjuk, hogy a grafitos, helyesebben szervesanyag tartalmú képződmények a Szendrői hegység paleozóos összleteiben megtalálhatók. Indokoltnak vélte a röntgendifraktométeres vizsgálatok alapján a „grafitos" képződményeknek makroszkópos alapon adott szericites agyagpala (fillit) megnevezését. Szendrői fillit formációval Péró Csaba munkaközösség tagjaként foglalkozott, megállapítása szerint a hegység legnagyobb felszíni elterjedésü képződménye, mely Szendrőnél nyugatra húzódó feltárásoktól Rakaca keleti és Gadna 49 Pink, K. 1939. XXII. 429^130. 50 Hunyadi /., 1957. 184. 51 K. Végh K., 1969. 75. 52 B. Hellebrandt M., 1999. 101., 11. kép. 53 Pink, K. 1939. 140., 136., 144. 54 Pink, K. 1939. 136. 55 Radócz Gy.-Oswald Gy., 1969. 2-3, 6., Sinnyei /., 1967. 56 SchréterZ., 1949. 1-3. 57 Nagy E., 1970. 115