A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

B. Hellebrandt Magdolna: A nyersanyagok hatása a vaskor és a császárkor településeire a Sajó és a Bódva vidékén

6. kép. Vassalak Kelemérből (Fotó; Kulcsár Géza) ÖSiiíj Szkítakori (1. kép. Térképjele telített téglalap) leletanyag került elő SzendrőTemetődombon, mégpedig sírlelet,

44 füles bögre, karperec, és ellentett élű vascsákány volt a melléklet. Szkítakori lelet került elő Bánhorvátiban, és Miskolcon több helyen, valamint Sajószentpéteren.

45 A Kr. e. 4. század elején nyugatról jöttek a kelta csapatok, s meghódították az itt élő őslakosságot. Térképre vetítve a szkítakori és kelta lelőhelyeket (1. kép. Térképjele üres négyzet), láthatjuk, hogy ahol szkíta lakosság volt, ott általában kelta leletek is kerültek elő. Szép kivitelű kelta tőr jutott Szendrőből a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe a 19. században. Ezt a darabot együtt említették egy vaskéssel, de nincs adat összetartozásukra. A leletekről Szendrei János adott hírt először.

46 A tőr markolata bronz (8. kép), a pengerésze vas, kétélű tőrkard lényegében, mely összehajtogatva 27 cm hosszú, kiterített teljes hossza 49 cm. Az antropoid markolat sima felületű, alul és felül két-két enyhén ívelő ágban folytatódik, s ezek az ágak gombban végződnek. A felső két ág közti részen domborúan díszített, s ez a minta Reinecke szerint

47 a görög palmetta motívum barbár utánzata. A tőr markolatának hátoldalán, a két „kar" közötti részen ívben rovátkolt, s a „karok" gombjain triskeles, illetve három kör a díszítés.

48 Az antropoid tőrök a korai vaskor antennás kardjaiból fejlődtek ki, s az egész kelta időszakban készítették, Magyarországon hat darab ismert. Galliában is megtalálhatók, mégpedig penzvereteken ábrázolva. A munkácsi kelta pénzeken a markolatot ábrázolták a veret * B. HellebrandtM., 2002a. 84-86. 1 B. HellebrandtM., 1988. 122-124., B. HellebrandtM., 2001b. 58., Kemenczei T., 2001 ' Szendrei J., 1883. 136-137. ' Reinecke, P., 1898.314. Petres É.-Szabó M., 1992. 60. 142. 113