A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

B. Hellebrandt Magdolna: A nyersanyagok hatása a vaskor és a császárkor településeire a Sajó és a Bódva vidékén

Edelény-Kenderföldek vízivárát a Bódvától nyugatra, az Egres területétől délre alakították ki. A vízivár nyújtott ómega alakú, két szára közti távolság 900-1000 m, erre merőlegesen a legszélesebb része 600 m. A Hadtörténeti Múzeum Térképtárában

13 a pozitív fényképanyagban jól látszik a vár sáncainak világos színű, a talaj alsó rétegeiből kidobott földjének vonala az 1956-ban készült légi felvételen. Az árokba bevezették a Bódva vizét. Valószínű, hogy a sáncot többször megújították. Később, amikor a politikai helyzet, vagy a haditechnika változott, a jelentőségét vesztett objektumot nem tartották karban, s a körülbelül 2 m magas sáncot az északról folyó Bódva főleg az északkeleti részen egy-egy áradás alkalmával áttörte és elsodorta. A megmaradt sáncrészekre a 20. század utolsó harmadában házakat építettek, így alakult ki a Katona József utca ívben kanyarodva, az északkeleti részen pedig a Móra Ferenc utca és körülötte a családi házas övezet a Kenderföldeken. 2001-ben ásatással próbáltuk a vízivár árkát kimutatni. Az I. kutatóárok 74 m hosszú volt, és 0,6 m széles. 1,6 m mélységben feljött a talajvíz. Az északi 14 méter hosszú szakasz falai beomlottak, a további 60 méteren az árok megtartotta az oldalfalat. Nagyon valószínű, hogy ez a 14 m hosszú szakasz jelzi az egykori vizesárkot, melynek kiásott, majd betemetődött laza kotu talaját megtaláltuk. A GömörSzepesi Érchegység felé a Bódva völgyén át vezetett kereskedelmi út. Tompa Ferenc Borsod megye északi kapujának tartotta ezt a folyóvölgyet.

14 Szendrő-Major feletti domb vízivára Szendrő belterületétől délre található. Az egykori Bódva medret széles árterek követték, ahogy ezt a második katonai felmérés mutatja.

15 Vízivárunk sánca a középkorban is látszott, s Ivánka falu határát északnyugaton a sánchoz igazították. A vízivár két szára közti távolság 1100 m, erre merőlegesen a legszélesebb rész 550 m. Szendrőből e mellett a vízivár mellett visz az út Szuhogyon át Rudabányára. A Gömör-Szepesi Érchegység vasércben gazdag hegyvonulata dél felé keskenyedik. Az Alsótelekes mellett található vasércvonulat szélessége az egy kilométert is eléri,

16 majd egy törésvonal mentén hirtelen megszűnik. Az észak-borsodi vasvidék a Sajó középső, a Rima és a Bódva torkolata közé eső szakaszának két oldalán terül el.

17 Több helyen található vasércelőfordulás, például Szendrőládnál,

18 Szuhogyon a Lucska- vagy Berek völgyben más ércekhez hasonlóan.

19 A Szuha patak vidékén majd minden falu határából ismerünk salakelőfordulást. A vasércet nem a helyszínen dolgozták fel, hanem általában több tíz kilométer távolságban.

20 A Sajó és a Bódva közti területen már a 19. században felfigyelt Szendrei János az ércbányászat nyomaira.

21 Agyagfújtató csövek kerültek a Magyar Nemzeti Múzeumba, a gyarapodási napló szerint Felsőkelecsényből a 323/1876.17. számon, a 18-19. számon Imoláról, Butykay József ajándékaként. Butykay gyűjteményében egy füles vörösréz véső volt Imoláról. Dövényből salakhegyről számolt be Szendrei. Később is kerültek a MNM-be agyagcsövek, például Égerszögről, 2 12 B. Hellebrandt M., 2002c. 15-37. 13 Filmképszám 450/655. 14 Tompa F., 1939. 29. 15 B. Hellebrandt M., 2002c. 23. 16 Szentiványi F.—Vass J.-Reményi V., 1951. 141. 17 Heckenast G., 1968. 147-151. 18 Balogh K,, 1950. V. 30. l9

PeslyF., 1988.337. 20 Heckenast G., 1968. 149-150. 21 Szendrei J., 1878.281-282. 22 136/1877.12., a 18. számon vaskori (?) cserép is. 109