A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Wolf Mária: Adatok 10. századi edényművességünkhöz A borsodi leletek tanúságai

elemzése, amelyet újabban a korszak településein lelt kerámialeletek vizsgálata is követ.

33 Új és fontos eredményként könyvelhetjük el egy kora Árpád-kori településünkön feltárt objektumok, és a bennük talált kerámialeletek részletes közzétételét, módszeres elemzését.

34 Ennél is nagyobb előrelépést jelent azonban, hogy egy lelőhely cseréptárgyainak vizsgálata révén sikerült elkülöníteni az adott település különböző korszakaihoz tartozó objektumokat.

35 A borsodi gazdag és rendkívül szerencsés kerámialelet kapcsán először nyílik lehetőségünk arra, hogy egy településről származó, zárt, többségében ép tárgyakból álló leletegyüttest elemezzünk. A vizsgálat eredményei részben összevágnak a korábbi kutatások megállapításával, részben azonban eltérnek azoktól. Mint láttuk, a borsodi edények alapanyaga finomabb, illetőleg durvább homokos soványítású agyag, amely általánosan jellemző a korszak edényművességére.

36 A kerámiatárgyak között kézzel formált darabok nem kerültek elő, valamennyit kézi korongon készítették. Ez ugyancsak általánosnak tekinthető mind a sírok,

37 mind a hasonló korú települések kerámialeleteinek esetében.

3 A 8. ház felszerelésében nemcsak méreteiben, hanem alapanyagában és kiégetésében is különböző edények találhatók. Különösen magas technikai színvonalat képvisel az 5. edény, amelynek finom anyaga, gondos eldolgozása gyakorlott, jókezü mesterre vall. A település leletei között több hasonlóan jó minőségű edény került elő.

39 A fentebbi néhány példa azt bizonyítja, hogy más lelőhelyeken is előfordulnak az átlagosnál finomabb iszapolású és gondosabban simított darabok. Bizonyosnak látszik, hogy ha kis mennyiségben is, de az Árpád-kor folyamán végig használtak ilyen edényeket.

41 A rendelkezésünkre álló adatok alapján egyelőre azonban nem dönthetjük el, hogy ezeket is helyben készítették, vagy kereskedelem útján jutottak hozzájuk.

42 Az edények tudatos összeválogatására mutat, hogy egy-egy ház felszerelésében többféle minőségű edény fordul elő. Felhasználás szerinti csoportosításra utal, hogy a különféle rendeltetésű fazekakon kívül a legtöbb ház készletében találhatunk egy-egy kisméretű, többnyire virágcserép alakú tálat, máshol palackot, tárolóedényt is.

43 Feltehető, hogy a készlet össze válogatásában szerepet játszhatott a család nagysága is, hiszen mint említettük, az egyes házak felszerelése különböző méretű edényekből tevődött össze. E megfigyelések alapján valószínűtlennek látszik, hogy a korszak edé22 Kvassay J., 1982. 33 Takács M., 1996., 1996a. 1997. 34 Lázár S., 1998. 3 Herold H., 2002. Ezúton is köszönetet mondok Herold Hajnalkának, hogy a nyomdában lévő kéziratát áttanulmányozhattam. 36 Mesterházy K, 1975. 217., Kovalovszki J., 1980. 44., Kvassay J., 1982. 18., Lázár S. 1998., 74., Takács M., 1996b. 62. 37 Kvassay J., 1982. 18, 44., Szőke B. M., 1980. 185. 38 Kovalovszki J., 1975. 211., Mesterházy K.-Horváth L., 1983. 121., Fodor /., 1984. 106. Lázár S. 1998. 74., Herold H., 2002. 39 WolfM., 1996c. 420. 5. kép. 40 A szakirodalom nem egységes e jelenség megítélése tekintetében. Többnyire csak gondos simítás eredményének tartja az edények sima, olykor fényes felületét. Akad azonban olyan is, aki feltételezi, hogy a szóban forgó darabok külső felületére vékony agyagiszapot, illetőleg külön agyagréteget simítottak, amelyet voltaképpen egyszerű agyagmáznak tekinthetünk. Lehetséges, hogy bizonyos természettudományos vizsgálatok segítségével ez a kérdés eldönthetővé válik. 41 Parádi N., 1973. 234-236., Takács M., 2000. 33. 42 Jankovich B. D., 1994. 410. 43 WolfM., 1992. 423. 24. kép 1-3., 425., 26. kép. 95