A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

B. Hellebrandt Magdolna: Adatok Vilmány régészeti topográfiájához

r" ••'.••"••• , ' , .• • ' • ^Jr:Y%-'~-•''''''' 7. kép. Bögre (Fotó: Kulcsár G.) leletben

7 és a mád-padihegyi bronzleletben,

8 ahol 18 darab volt, s mindkét bronzlelet a pilinyi kultúra hagyatéka. Spirálcsövecskék általánosan kedvelt viseleti tárgyak voltak a bronzkorban, nem köthetők egy kultúrához vagy néphez. Hasonló került elő Nagybátonyban, Litkén sírleletként, és Abaúj szántón például kincsleletben, Halmajon az 1. sírban, Deteken a 17. sírban tárt fel spirálcsövecskét az ásató régész.

10 A vilmányi sírnál a pilinyi kultúra jellegzetes temetkezési szokását láthattuk. Bronzból készült viseleti tárgyakkal együtt tették a halottat a máglyára, majd amikor a hamvakat összeszedték, ezek az égett bronztárgyak is az urnába kerültek a hamvakkal. Az urna mellé változó számú kerámiát tettek, feltehetően élelemmel. A leletanyag alapján a temetkezés idejét a Kr. e. 12. század elejére tehetjük, ez a magyarországi késő bronzkor. 2. lelőhely Bodnár Tamás levéltáros hívta fel figyelmemet Vilmány községtől kissé ÉNy-ra levő Kollár-halomra (2. kép 2. lh.). A halom (9. kép 1) a Hernád árterében van, és a tőle keletre levő dombvonulattól mesterségesen választották el (9. kép 3), a kitermelt földdel a halmot magasították, majd körbeárkolták. A 9. kép 3-on délnyugatról fotózva szépen látszik az árok íve, és az, hogy a földet, egy részét legalábbis a halomra dobták, mely így körbe peremet alkot. Az árokban ma is vízinövények nőnek (9. kép 4). Jelenleg a halomtól nyugatra folyik a Vilmány patak mesterségesen kialakított medre, de a második katonai felmérésen (10. kép) megfigyelhetjük, hogy a halom keleti 7 Kemenczei T., 1984. XLVI. 22-23. 116. 8 Hellebrandt M., 1980. V. 85. 9 Kemenczei T., 1984. VI. 33., VII. 14., XXX. 19-20. 0 Kemenczei T., 1968. 171. 75