A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

B. Hellebrandt Magdolna: Adatok Vilmány régészeti topográfiájához

3. kép. Fő u. 114. udvar a sírlelet helyével (a szerző felvétele) A sír szórthamvasztásos volt, a találók elbeszélésük szerint a hamvakat az urna cserepeivel együtt szedték össze. A leletek a Herman Ottó Múzeum Régészeti gyűjteményében 2003.1.1-5. leltári számon kerültek nyilvántartásba. Az egyenes peremű urna vállán két füllel megtalálható a pilinyi kultúra zagyvapál falvi csoportjában, például Nagybátonyban.

2 A fazékhoz hasonló került elő Borsodszirákon,

3 mely leletet a pilinyi kultúra bárcai csoportjába sorolt a kutatás. A bögre vagy korsó egyfúlü, talpas, a pilinyi kultúra zagyvapálfalvi csoportjára jellemző. A középső bronzkorban készítettek hasonlókat, a forma továbbra is használatban maradt.

4 Analógiáit ismerjük Borsodszirák, Tokaj, Abaújszántó, Bodrogkeresztúr lelőhelyekről

5 például. A bodrogkeresztúrinak a nyakon levő három pont alatt húzták a függőleges vonalat, a vilmányinál pont fordítva. A vizslási darabnál a hason levő díszítés is a vilmányi párhuzama. A bögre kiterített rajzánál megfigyelhetjük, hogy a váll plasztikus árka alatt indul a hason a bekarcolt díszítés, kétszer két vonal fut a bütykök irányába ék alakban, és a ferde vonalak között két esetben 4, két esetben 5, egy esetben 6 függőleges vonalat mélyítettek az agyagba, melyek a bütykök vonala alá érnek. Ezek a ferde és függőleges vonalak drapéria felfüggesztésére és redőzésére emlékeztetnek. Bwnzpitykéket már a koszideri típusú bronzmüvesség is készített, de a későbbiekben is kedvelték. Találtak pitykéket a nagybátonyi temetőben sírmellékletként,

6 megtalálhatók bronzleletekben is, például a felsődobszai 2

Ketnenczei T., 1984. 16. 105. II.t.9. 3 Kemenczei T., 1984. XXXVI.5. 110. 4 Kemenczei T., 1984. 16. 5 Kemenczei T., 1984. XXXVl.t.l. 4., 25., XXX.6.7., XXXII.2. 6 Kemenczei T., 1984. Vl.t. 25. 72