A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

KÖZLEMÉNYEK - T. Szabó Timea: Történeti és muzeológiai adatok a miskolci és a kisgyőri meteoritokról

az 1950-es évekbeli átadásnak a maradványa. Ha ez az utóbbi verzió a valós, akkor az a probléma, hogy mi történt a további 4 példánnyal, mivel az adatok szerint, mint azt már az előbbiekben is jeleztem a Borsod-Miskolci Múzeumban 5 darabot tartottak nyilván, a meteoritkatalógusban csupán egyet. Ha pedig ezek egy újabb gyűjtemény gyarapodás részét képezték, úgy szintén érdemes megvizsgálni további sorsukat. Hova kerültek? Leltári állományban vannak-e még? Ha nem, mi történt velük? Ezzel kapcsolatos kérdéseimmel a Nemzeti Múzeum természettudományi részlegének utódját képező - ma már önálló - Magyar Természettudományi Múzeum ásvány- és kőzettárának muzeológusához, dr. Papp Gáborhoz fordultam. Ő annyiban tudta megerősíteni az információimat a kisgyőri meteorittal kapcsolatban, miszerint említést tesznek róla a Hey-féle meteoritkatalógusban. Információi szerint azonban ez a darab is megsemmisült a természettudományi gyűjtemény nagy részét érintő 1956-os pusztulásban. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy az 1969-ben dr. Ravasz Csaba által készített katalógus

19 mindössze két magyarországi lelőhelyet említ: az ófehértóit és a zsadányit. Az összeállítás már az 1956-os tragikus tűzvész utáni állapotokat mutatja be. Számomra azonban még most sem világos, hogy ez a megsemmisülés csak azt az egy, a már az 195 l-es katalógusban jelölt darabot érintette, vagy beletartozhattak a Miskolcról elkerült darabok is. Erre pontos utalás nincs Papp Gábor közlésében. A múzeumi történeti forrásokban kutakodva sem sikerült sokkal jobban előrehaladni. A múzeumtörténeti visszaemlékezések csak közvetve vagy egyáltalán nem említik a természettudományi gyűjtemény felszámolódásának körülményeit. További sorsukra alig térnek ki. 1953-tól Komáromy József állt intézményünk élén, akinek nevéhez fűződnek a múzeum átszervezésével kapcsolatos munkálatok. 1955-ig, Árokszállássy Zoltán személyében még természettudományos muzeológus is dolgozott az intézménynél. Miután 1955-ben a minisztérium megszüntette ezt a munkakört, lassan a gyűjtemény is felszámolásra került. Komáromy a megmaradt darabokat átadta az MNM természettudományi részlegének. Mindkét tárgyalt meteorit ügyében megkereséssel fordultam a világviszonylatban az egyik legjelentősebb gyűjteménnyel rendelkező bécsi Természettudományi Múzeumhoz. Ugyanis a diósgyőri meteoritokkal kapcsolatban is utalnak rá, hogy a megtalált darabok nagyobbik része Bécsbe került. Azonban sem erről, sem a kisgyőri meteoritról illetve ezeknek az ottani múzeumba kerüléséről nincs tudomásuk az illetékeseknek. Dr. Gero Kuratnak a közlése szerint nem találták gyűjteményükben nyomát ezen meteoritoknak. Lehetségesnek tartja esetleg azt, hogy ezek pseudometeoritok lehetnek, amelyeket azonban nem katalogizálnak. Számtalan adat, információ került elő a kutatás során, s ezek újabb lehetőségeket is feltárhatnak. Pontos, határozott válasz, az ismertetett meteoritok végleges sorsával kapcsolatban azonban - legalábbis egyelőre - nem adható. Ezért a téma, lehetőség szerint további kutatómunkát igényel. 19 Ravasz Cs.: Catalogue of Meteorites of Hungárián Natural History Museum Introduction, Természettudományi Múzeum meteoritgyűjteményének katalógusa, Fragmenta Mineralogica et Palaeontologica, 1969. 3-109. 683