A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

KÖZLEMÉNYEK - T. Szabó Timea: Történeti és muzeológiai adatok a miskolci és a kisgyőri meteoritokról

A másik fellelt tanulmány szerzője Szterényi Hugó. 14 Ő a meteoritok történetével, típusaival, meghatározásukkal foglalkozó cikkében 15 szintén említi a miskolci becsapó­dást. Ő azonban ismét azok táborát növeli, akik 1459-re teszik a nevezetes eseményt. Mondandóját megerősíti azzal a kijelentéssel, miszerint ha megmaradtak volna épségben e kövek, hazánké lett volna a dicsőség világviszonylatban. Újabb két forrás, de a kérdés még mindig megválaszolatlan maradt. Mindegyik szerző mindhárom oldalon határozottan képviseli álláspontját, s folyamatosan felmerül egy Bonfin nevű történetíró neve, hivatkozásul az eseményekre. Ki volt ez a Bonfin? Fontos volna tisztázni Bonfin személyazonosságát. Ki volt? Mikor működött? Milyen történeti munkái jelentek meg? Van-e valami kapcsolat közte és Bonfini, Hunyadi Mátyás híres történetírója között? Kutatásom egy részében megpró­báltam Bonfinről, koráról, személyéről különböző adatokat beszerezni. Sem egyéni ismereteim, sem irodalmi kutatásaim, sem múzeumunk történészeivel folytatott beszél­getéseim nem tártak fel használható adatokat e témában. Bonfin nevű történetíróról, krónikásról senki nem tudott, senkinek nem voltak ismeretei. Mindenhol csak Bonfininek, Hunyadi Mátyás udvari krónikásának a neve szerepelt. Ezek ismeretében megint felvetődik az évszámok helyességének, valósságának kérdése, melyik a hiteles évszám? Valóban Mátyás történetírója az adatok forrása? Ezáltal az 1459-es adatot fo­gadjuk el hitelesnek? Több szerző jelöli meg személyét hiteles forrásként. Az is érdekes kérdés, hogy a később, de időben közel egykor élt szerzők miért képviselnek különböző álláspontokat a kérdésben? Valószínűleg nem egyszerű szám­jegyelírásról van szó, mivel álláspontjukat pro és kontra határozottan kifejtik, megerősítik. Kutatásaim során eljutottam a diósgyőri plébánia hivatalba is, ahol azt a felvilágo­sítást kaptam, miszerint nem őriznek feljegyzéseket, iratokat a diósgyőri meteoritokról, de magáról a hullás esetleges tényéről sem. A kisgyőri meteorit esete E mellett a rendkívül érdekes meteorithullás mellett meg kell említenünk egy, ha­bár nem miskolci, de közelbe eső meteorit-becsapódást. Ez éppen olyan rejtélyes esetet képez, mint a fentebb tárgyalt diósgyőri darabok története. Bár századokkal később hullt az előzőnél, mégsem rendelkezünk jóval több és megbízhatóbb információval annál. Ez a Kisgyőr területén 1901-ben történt eset volt. Elsőként Koch Sándor: „Magyarország ásványai" c. munkájában találtam utalást erre. Azonban Koch is már, mint kérdőjeles meteoritot említi könyvében. A későbbi szakirodalmi kutatások során azonban újabb nyomát találtam ennek a meteoritnak. Nevezetesen Tokody L.-Dudichné Vendl Mária: Magyarország meteoritgyűjteményei c. munkájában. 16 Itt kerül említésre „b 221" leltári számon egy Kis-Győrből származó meteorit. Ennek súlya 3,61 gramm. A Kisgyőrben tett kutatómunka azonban eddig semmilyen helyi információt nem tárt fel. Pontosabban, ha azt információnak lehet tekinteni, hogy a falu helytörténettel foglalkozó kutatói sem tudtak hasznos adatokkal szolgálni. Még csak nem is hallottak a hullásról, nemhogy a kövek további sorsáról rendelkeznének pontos adatokkal. Meg kell jegyezni, habár az általam fellelt források nagy része meteoritként (meteoritkőként) tartja nyilván a kisgyőri 14 Szterényi Hugó: (1857-1909), természettudományos író, tanár. Több száz cikket írt a természettu­dományok, főleg az ásványtan és földtan témaköréből. 15 Szterényi //., 1883. XXXIV. kötet, 48-69. 16 Tokody L-Dudichné Vendl M., 1951. 35. 679

Next

/
Thumbnails
Contents