A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

KÖZLEMÉNYEK - Hideg Ágnes: Brósz Károly könyvtárnok

BRÓSZ KÁROLY KÖNYVTÁRNOK HIDEG ÁGNES Magyarországon a 19. század végén és a 20. század elején sorra alakultak a közművelődési egyesületek, könyvtárak, múzeumok. Miskolcon 1899-ben jött létre a mai Herman Ottó Múzeum jogelődje, a Borsod-Miskolci Múzeum. Alapítója - és 1914-ig fenntartója is - a Borsod-Miskolci Közművelődési- és Múzeum Egyesület volt. Az Egyesület mellett talán megörökítésre méltó azok neve is, akik a múzeumot berendezték, vezették, élettel töltötték meg. A múzeumi bizottság 1900-as ügyrendje szerint különböző szakosztályok alakultak, s a szakosztályok élére egy-egy hozzáértő szakembert neveztek ki vezetőnek. Ezek a szakosztályok a következők voltak: a) történelmi és régészeti, b) földrajzi és ethnographiai, c) állattani, d) növénytani, e) ásványtani és geológiai, f) képzőművészeti, g) könyvtári szakosztály.

1 Az utóbbi élére Brósz Károlyt, a Felsőkereskedelmi Iskola tanárát választották. Az alábbi írás rá, mint a múzeum (és könyvtár) egyik alapítójára emlékezik. Brósz Károly 1843. május 23-án született Eperjesen.

2 Ott érettségizett a gimnáziumban, és végezte az Evangélikus Teológiai Akadémiát. Először nevelőtanár volt, majd Budapesten elemi iskolai tanító. Két évig Nagybányán a betegeskedő lelkészt helyettesítette, s egyben az elemi iskolát is vezette. 1874-ben magyar-történelem szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett, s mint ilyen az aszódi gimnáziumban tanított.

3 Az aszódi időszakról dr. Asztalos István múzeumigazgató (Petőfi Múzeum, 2003. február) szolgált néhány adattal. „Brósz Károly elődje Aszódon a kiváló Bellus János igazgató-tanár volt, utóda pedig Osztroluczky Gyula. Brósz Károly 1874. szeptember 21-én kapcsolódott be a szeptember 5-én megkezdődött tanév munkájába. Az 1874/75. tanévben a következő tárgyakat tanította: szépírást az 1- és 11., természetrajzot az I. és 11., természettant a IV., mennyiségtant az 1.-1V., földrajzot és történelmet a IV., osztályokban, összesen 24 órában. Tanított még fakultatíve francia nyelvet heti 2 órában azoknak a tanulóknak, akik a magyar, latin és a német nyelvben járatosak voltak (10 fő). Tanártársai voltak: Csengey Gusztáv igazgató-tanár, Sramkó Mihály segédlelkész tanár, Micsinay János tanár. Brósz Károly munkájáért évi 600 Ft készpénzt, 2 öl tűzifát és az iskola emeleti részében két szobából álló ingyen lakást kapott." Miskolcon a Polgári Iskolában az 1876/77-es tanévben tanárokat kerestek. Az állásokat pályázat útján próbálták betölteni, s „a hirdetett pályázatra beérkezett folyamodványokat aug. 31-én tűzték tárgyalás alá, mely alkalommal a választást is végrehajtották, megválasztván a mennyiségi és természettudományi tanszékre Czeglédy Eleket, a nyelvé1 A Borsod-Miskolczi Közművelődési és Múzeum Egyesület Múzeum Bizottságának ügyrendje. Miskolc, 1900. 3-4. 2 Kyselová Mária, az Eperjesi Múzeum munkatársa nem talált rá vonatkozó adatot (2003. április). 3 A Miskolci „Berzeviczy Gergely" Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola centenáris jubileumi emlékkönyve. Szerk.: Deák Gábor. Miskolc, 1986. 105. 653