A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Csengeri Piroska: Az alföldi vonaldíszes kerámia kultúrája legkorábbi időszakának települése a Hernád völgyében (Előzetes jelentés a Novajidrányt elkerülő út mentén végzett 2002. évi leletmentésről)

Az egyéb kerámialeletek között két nyomott gömbös testű agyagnehezéket említhetünk, melyek a másodlagos házomladékból kerültek elő (S 2, ÉNy-i rész, 1. 5. kép 9. pont). Itt kell szólnunk az omladékokból (S 2, S 10) és a nagyobb gödrökből (S 4, S 7) tömegesen előkerült ívelt „agyaghurkákról", melyek funkcióját nem tudjuk bizonyossággal meghatározni. Közülük két, viszonylag ép darab egyik végén átfúrás látható, ami arra utal, hogy függőként/amulettként szolgáltak. A többi azonban hosszabb-rövidebb, vastagabb-vékonyabb, durva töredék, melyeknél más funkciót kell feltételeznünk. A hasonló leleteket legutóbb Rezi Kató G. gyűjtötte össze és elemezte.

47 A novajidrányi töredékek az általa agyagkarikának nevezett tárgytípus második („b") változatához tartoznak, melyekre a kör alakú átmetszet a jellemző. A kora neolitikus Körös-kultúrától az AVK legkésőbbi időszakáig nagy területen megtaláljuk őket. Rezi Kató G. szerint egyértelműen ékszerek - a Spondylus-karperecek helyi utánzatai, vagy önálló ékszertípust képviselő agyagkarperecek - töredékei.

48 A novajidrányi ásatás során felvetődött az elképzelés, hogy - mivel e tárgyak nagy tömegben kerültek elő az égett omladékból nem ékszerek, hanem a kerámiakészítés bizonyos fázisának a tűzben kiégett, és így megmaradt emlékei lehetnek. Hasonló tárgyak nagy mennyiségben ismertek a Novajidrányhoz közeli Encs-Abaújdevecser (egykor: Devecser) határából Csorna J. kutatásaiból (a bükki kultúra időszakából).

49 Az ásatás során előkerült három négylábú „oltár" töredéke. Közülük kettő kisméretű, bekarcolt mintával díszített, a harmadik viszont durva anyagú, díszítetlen, nagyméretű tárgyból származik. A kisméretű oltárok egyikének pontos párhuzamai ismertek a hasonló korú AVK és nyugati vonaldíszes településekről (pl. Füzesabony-Gubakútról, Eilslebenből).

50 A szakrális szféra körébe sorolhatók a Novajidrányban talált középső neolitikus emberábrázolások - 15 idoltöredék, egy „kentaur" szoborból származó darab, valamint egy emberfej alakú edényfogantyú. Ez utóbbi fordított háromszög alakú fejével, a szemet és az állatjelölő bekarcolásaival az idolfejek megformálásával rokon (1. alább). Az ember alakú szobrok igen változatos formában és kivitelben jelennek meg a leletanyagban. Közülük két idol esetében a fejet és a testet még nem választották el egymástól (8. kép 1.), a többi hat, ebből a szempontból értékelhető töredék a kultúra legtöbb azonos korú idoljához hasonlóan tagolt testű (8. kép 2-3.).

52 A fejformák közt megtalálható az AVK-ra jellemző hátrahajló, fordított háromszög alak (öt példány),

53 de előfordul egy különleges, ovális forma is (8. kép 2.), egy alkalommal pedig fordított háromszög alakú, de lapos az emberi fej.

54 Néhány fejtöredéken az arc jobb oldalán a 47 Rezi Kató G., 1995. további irodalommal. 48 Rezi Kató G., 1995., 14-21. 49 Csorna József, Történelmi Közlemények Abaúj-Torna vármegye és Kassa múltjából. 1/1. 38-39. Valószínűleg ezekre a leletekre hivatkozik Korek J.-Patay P., 1958. 28. 50 Füzesabony-Gubakút, Domboróczki L., 1997. 23., 6. kép., 164. 50-51. kép., Eilsleben, Lüning, J. 1991.35.,Abb. 7. 51 Pl. Mezőkövesd-Mocsolyásról, 1. legutóbb Kalicz N.-Koós J., 2002. Abb. 14. 2., Abb. 15. 3., PolgárKirály-érpartról, Nagy E. Gy., 1999, 31., 2. t. 1. 52 Pl. Füzesabony-Gubakútról, Domboróczki L., 1997. 163. 25-29. kép., Mezőkövesd-Mocsolyásról, Kalicz N.-Koós J., 2002. Abb. 14. 3-5., Abb. 15. 1-2., 4-10., Mezökeresztes-Nagy Tubulykáról, Koós J., 2003. 2. kép 1., 5., Mezőkövesd, volt katonai repülőtérről, u.itt, 3. kép. 53 Pl. Füzesabony-Gubakútról, Domboróczki L., 1997. 163. 25-29. kép. 164. 55-59. kép., MezőkövesdMocsolyásról, Kalicz N.-Koós J., 2002. Abb. 15. 8. Több párhuzama ismert Mezőkövesd-Mocsolyásról, Kalicz N.-Koós J., 2002. Abb. 14. 3^k, Abb. 15 1-2. 61