A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Bencsik János: Balassa Iván Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Szlovák látogatócsoporttal a vár tornya előtt (1956 szeptember) A tiszakarádi kompon B. Jaworska lengyel kutató és a községi tanácstitkár társaságában (1959 március) együtt az ólas-kertes beltelek osztást.

5 Ugyancsak Györffy vizsgálta Hajdúböszörmény sajátos körkörös, átlós irányú utcaszerkezetű települését, melyből megállapíthatta a településszerkezet és a legeltető állattartás szerves kapcsolatát.

6 A továbbiakban arra keressük a választ, hogy Balassa Iván széles körű érdeklődése révén miként kapcsolta össze Zemplént, a zempléni paraszti kultúrát a magyar néprajzzal, pontosabban milyen szerep jutott a zempléni tájnak, a zempléni paraszt-kultúrának Balassa Iván munkásságában. Számba vette a Hernád és a Tisza között a néprajzi feladatokat.

7 Azzal az igénnyel fogalmazta meg az érintett régióról megfigyeléseit, kutatásának eredményeit, hogy kitűzze a kutatás új irányát, s a részfeladatokat meghatározza. A füzet bevezetőjében így írt: „A sárospataki Rákóczi Múzeum gyűjtőterülete, a Tisza és a Hernád között, magába foglalja az egykori Zemplén megyét (!) és jelentős területet az egykori Abaúj megyéből is. E vidék története rendkívül változatos. A honfoglaló magyarság korán megszállja, amit a Bodrogközben feltárt több honfoglalás kori temető bizonyít (...) A föld megmunkálásához pedig ember kellett. így indult a XIII. században Györffy István: A matyókról. Magyar föld-magyar nép. Bp., é. n. 243-264. Györffy István: Hajdúböszörmény települése. Uo. 187-217. Balassa Iván: Néprajzi feladatok a Hernád és a Tisza között. Sárospatak, 1960. 584