A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Demeter Éva: Húsvéti üdvözlőlapok a Zempléni Múzeumban

zenészekre, fiatalokra, akik tojást, bort kapnak. Az első karácsonyi képeslapként tartják számon a J. C. Horsley által Henry Cole-nak küldött lapot, amelyet még borítékban adtak postára. 21 Ennek az üdvözlőlapnak a keskeny szélső részein az alamizsnaadás jelenik meg, középen pedig egy tisztes polgári család, amelynek tagjai kinéznek a képből a címzettre, pohárral a kezükben köszöntve azt. Fenntartások nélkül állíthatjuk, hogy e korai üdvözlőlapon megjelenített életképek a karácsonyi ünnepek legjellegzetesebb képei. Ezt a tendenciát háttérbe szorítja az egyes tárgyak, illetve tárgyegyüttesek kiraga­dása a szokáskörből, ezeket az üdvözlőlapokon sokszor a fantázia variálja. A másik tendencia viszont az életképek szereplőinek a gyerekekkel, illetve állatokkal történő helyettesítése. Nem téveszthetjük szem elől azt sem, hogy a képes levelezőlap illusztrátorai tu­datos alkotók, akik a különböző motívumokat újraértelmezik, illetve a kompozícióval, a motívumoknak az egymáshoz való viszonyával fejezik ki az összefüggéseket. így kelet­kezhetett az az üdvözlőlap, amelyen egy kislány tojásokkal teli bőségszarut tart a kezé­ben. 22 A bőségszaru az ókori kultúrák és a magas művészetek ismert motívuma, de ebben az összefüggésben arra a tényre utal, hogy a tavasz a madarak tojásrakásának időszaka és a tyúkok is több tojást tojnak. A húsvéti ünnepkörben számos mágikus szo­káscselekvés a tojások bőségének biztosítására irányul: pl. Erdélyben sok helyen a házi­asszony azért locsoltatja meg magát, hogy a tyúkjai jól tojjanak. 23 A húsvéti népszokások viszonylag későn kerültek az üdvözlőlapokra. 24 Ennek egyik oka, hogy a társadalom minden rétege számára ismert egyetemes motívumokból építkeztek, a paraszti kultúra hagyományainak a felfedezése a sokszorosított képes leve­lezőlapok előállítói részéről váratott magára, akárcsak a népköltészet felfedezése az irodalom számára. De a motívumok kiragadását terjedelmi okok is indokolták az 1904/ 1905-ös korszakhatárig. A képes levelezőlapok célközönsége a polgárság volt, tehát joggal számíthattak a képes levelezőlapok kiadói ennek a rétegnek a népszokások iránti érdeklődésére. A magyar népszokások közül a húsvéti locsolás a legismertebb, egyes helyeken napjainkban is gyakorolják. Erre külön nem térünk ki, és helyszűke miatt ezt a témát a képanyagban sem mutatjuk be. Olyan szokáscselekvésre hívjuk fel a figyelmet, amelynek az eredetét és a funkció­ját Gazda Klára világította meg. Több üdvözlőlapon jelenik meg a hintázás. Nyuszik hintáznak egy fatörzsre keresztbe fektetett deszkán, mellettük áll nyúlanyó, színes tojá­sokkal teli kosárral. 25 Gyerekek hintáznak egy tojásra fektetett deszkán, amelyen kis nyuszi ül, hátán színes tojással teli kosár. 26 Ezeket látva, arra gondolhat a szemlélő, hogy ez is az illusztrátor fantáziájának a szüleménye, és beleillik abba a mesevilágba, amit az ünnepek üdvözlőlapjai konstruáltak. Van viszont egy forrásértékét tekintve igen értékes román üdvözlőlap, amelyen egy életkép rajza látható: népviseletbe öltözve, egy fiú és két lány hintázik (1. kép). A hinta egy vastag fatörzsre keresztbe tett vastagabb ágból áll. Az előtérben kulacs, kalap, fonott kalács, egy letakart kosár, és cseréptálba helyezett hímes tojások láthatók. Az életkép a fiatalok húsvéti mulatságát mutatja be, amely a hintázás­ból és a rituális étkezésből áll, esetenként barátságkötésre, azaz mátkásodásra, mátka­20 Egri J., 1987. V./1. 21 Közli Rapcsányi L, 1986. 22 Egri J., 1987. IV 4. kép 23 Wislockiné Dörfler F., 1895. 211. 24 PetercsákT., 1994.116. 25 Egri J., 1987. XXIX. /3. kép 26 Egri J., XXXIV. / 4. 577

Next

/
Thumbnails
Contents