A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Demeter Éva: Húsvéti üdvözlőlapok a Zempléni Múzeumban

resztre feszített Krisztust nem lehet transzponálni a nyuszik, csirkék, bárányok, gyerekek főszereplésével megrendezett ünnepi játékba. A karácsonyi történet viszont, az istengyermek születésével, a szent családdal, mint a család összetartásának szimbólumával, a pásztorok és a háromkirályok hódolatával beleillenek az üdvözlőlapok boldog, felhőtlen világába. Kimarad viszont a szent családnak az istállóba történő kiutasítása, a jászolt körülvevő állatok csak fokozzák a szeretetet, melegséget sugárzó hangulatot. Györgyi Erzsébet a saját tulajdonában lévő húsvéti levelezőlapok csoportosítása során, külön kategóriába sorolja a vallási tartalmúakat: Krisztus életének jeleneteit ábrázolják ezek, az utolsó vacsorától a mennybemenetelig.

14 Ha a két nagy vallási ünnephez kapcsolódó üdvözlőlapokat közreadó kiadványt összevetjük, kiderül, hogy a húsvéti, bibliai tartalmat kifejező üdvözlőlapok száma elenyésző, nagyobb a karácsonyi történetet megjelenítők száma, bár arányukat tekintve, ezek is kis hányadát teszik ki a közzétett üdvözlőlapoknak. Bár a biedermeier jegyében született képes levelezőlapok struktúrája, stílusa az 1945-ös korszakhatárig érezteti hatását, fokozatosan megjelennek azok az üdvözlőlapok, amelyek tárgykompozíciókról készült fotók alapján készültek, illetve a helyi népszokásokat mutatják be. A folklorizmus jelentkezése a képes levelezőlapokon Az üdvözlőlapokon megjelenített motívumok az ünnepekhez fűződő szokások és a vallási tartalom kifejezői. Ugyanazok a motívumok variálódnak mind az 1945 előtti, vagyis a régi, mind az 1945 utáni levelezőlapokon. (1945 a korszakhatár a levelezőlapok történetében, bár 1948-ban szűntek meg a magán képeslapkiadók az államosítás révén.) Ennek alapján a húsvéti üdvözlőlapok kutatása a folklorizmus körébe is tartozik. A folklorizmus - a folklór jelentkezése a folklór határain kívül -, bárhol megjelenhet.

15 Voigt kutatási javaslataiban elkülöníti a folklorizmus területeit, ezek közül a képes levelezőlapok a tömegkommunikáció körébe sorolhatók. A képes levelezőlapokon nemcsak a népszokások formai lenyomatai jelennek meg, hanem az ünnepek tartalmát is közvetítik. A mai kor embere számára viszont ezek a tartalmak sok esetben elvesztették jelentésüket. Rávetítve a húsvéti ünnepkör néprajzi vonatkozásait a húsvéti üdvözletekre, azokra a jelentésekre derül fény, amelyek a formák megjelenését indokolták az üdvözleteken, de idővel kikoptak a köztudatból. Bár Voigt véleménye az, hogy külön kell vizsgálni a más nyelvű lakosság folklorizmusát, a képes levelezőlapok esetén inkább arra kell hangsúlyt fektetni, hogy más népek, országok folklorizmusa (a képes levelezőlapok terén) ismertette meg saját szokásait, hagyományait a magyarsággal.

16 A legtöbb üdvözlőlapot karácsonykor küldték. Ezt a múzeumok gyűjteményében a tárgyak száma is tükrözi. Jonathan King, aki karácsonyi képeslapokat gyűjtött, 18621895 közötti kiadványok közül 163 ezer változatot őriz.

17 Az egyház a húsvétot tartja a legfontosabb ünnepnek, hiszen Krisztus küldetése akkor teljesedik ki: kereszthalálával megváltja a bűntől az emberiséget. A cári Oroszországban, ahol a görögkeleti egyház dominál, húsvétra adták ki a legtöbb üdvözletet.

18 A közfelfogásban viszont a karácsony a legnagyobb ünnep, a család összetartozásának, a szeretetnek az ünnepe. A 19. század 14 Györgyi £., 1998.453. 15 Voigt V., 1990. 16. 16 Voigt i.m. 49. 17 Rapcsányi L., 1986. számozatlan oldalak. 18 Erős L., 1985. 55. 573