A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Tóth Arnold: Újabb vőfélyversek a kisgyőri népi kéziratos gyűjteményből

jövő szerdának estvéli órájára, egy tál ételre és egy korsó italra. Azt is mondattatja általam őkigyelme kigyelmeteknek, hogy ha kigyelmetek is az őkigyelme szíves invitációját meg nem veti, hanem megjelennek kigyelmetek, ő kigyelme is minden tőle kitelhető dolgokban mind ilyen, mind pedig ehhez hasonló állapotban meg igyekezi kigyelmeteknek szolgálni. F/5. Mikor az vőfély az ételt felviszi Becsületre méltó jeles gyülekezet, Férfi, asszonyrendből álló felekezet, Kiket a szeretet ide kötelezett, Halljon szót, valaki ez helyre érkezett. Nem célom, soká itten peroráljak Az hosszas beszéddel unalmat csináljak. Célom, hogy tisztemben serényen eljárjak, Ételt hozok, osztán innét elébb álljak. Nagy öröme vagyon a gazdánk szívének, Hogy ilyképp vendégi házához gyűltenek, Azért parancsolta nekem, vőfélyének, Hozzak ételt, hogy az vendégi ennének. F/6. Mikor a bort viszi Szívvidámításra Isten a bort adta, Amint a zsoltárban Szent Dávid mondotta. Azért is hordóját gazdánk kifúratta, Teli kancsó borát ide felhozatta. Azért jó uraim, ez borból igyanak, Ez lakadalomban vígan mulassanak, Köszönjék az kancsót, el ne aludjanak, De az vőfélynek is borocskát adjanak! F/7. Mikor a második ételt felviszed Hogy a mi vendégink éhen ne légyenek, Hogy üres gyomorral haza ne menjenek, Más ételt is hoztam, ezért hát egyenek, Isten áldásábul megelégedjenek. F/8. Mikor az harmadik ételt felviszed Itt van násznagy uram, a harmadik étel, Míg más következik, éljék egészséggel! Szívesen adja ezt a háznak gazdája, Ételét, italát tőlünk nem sajnálja. 557