A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Csengeri Piroska: Az alföldi vonaldíszes kerámia kultúrája legkorábbi időszakának települése a Hernád völgyében (Előzetes jelentés a Novajidrányt elkerülő út mentén végzett 2002. évi leletmentésről)

AVK legidősebb fázisában, egy esetben pedig nagyobb területet befedő fekete festés, melyet párhuzamos, ferde sávokkal kombináltak (9. kép 4.). Elvétve plasztikus díszítményeket is találunk: kerek bütyköket (12. kép 3.), illetve széles, lapos (függőleges, vagy vízszintes) osztott bütyökfogókat a négyszögletes testű edények kiszögellésein (10. kép 3.). A nagyobb méretű, durvább kidolgozású háztartási edények alapanyagához nagy mennyiségű szerves (növényi) maradványt, néha kőzettörmeléket is kevertek. Az égetés alacsony hőmérsékleten történhetett, az edények színe a finomkerámiákéhoz hasonlóan világossárga, barna, esetenként sötétszürke. A leletanyagban hengeres nyakú, valószínűleg hosszúkás testű, ujjbenyomásos bordákkal díszített, durva felületű hombáredényeket, széles szájú, csonkakúpos testű „fazekakat", illetve tálakat és ezek töredékeit találtunk.

43 Az S 4 gödör DK-i részében, a 10. és 12. pontnál egy hengeres nyakú, ujjbenyomkodással díszített felületű hombár edény „in situ" darabjai kerültek elő, mely valószínűleg restaurálható lesz (5. kép). Jellemző a nagyobb edények esetében a „Schlickwurf, valamint a felületet rendszertelenül beborító, és többször vonaldísszel kombinált ujjbenyomkodás alkalmazása. A behúzkodott felületet hosszú, ferde és V-alakú, szabálytalanul elhelyezett bevagdalásokkal is borították. Előfordulnak a finomkerámiák ívelt, szögben törő és cikcakk alakú bekarcolt motívumai. Itt a széles és mély, durva vonalak széleit nem simították el. Egy táltöredék esetében figyeltük meg a perem ujjal valóó benyomkodását, egy „fazéktöredéknél" pedig az AVK későbbi időszakaiban általánossá váló, perem alatt vízszintesen körbefutó lyuksor használatát. Plasztikus díszként az ujj benyomással tagolt bordákon kívül széles, lapos bütyökfogókat és hegyes, kettős bütyköket találunk. Több esetben az edények belső felületén (különböző méretű hengeres nyakú edények nyak/váll találkozásánál, valamint jellegtelen oldaltöredékek belső részén) nagyméretű, vízszintes bütykök fordulnak elő!

44 A leletanyagban több szűrőedényből származó töredék is található, melyek közül kettőt mutatunk be (12. kép 1-2.). Az egyik egy félgömb alakú, négyszögletesedő szájú tálka, melynek oldalait és alját sűrűn elhelyezkedő lyukak törik át (12. kép 1.). Párhuzama Tiszacsege-Homokbánya lelőhelyről került elő.

45 A másik egy nagyobb, gömbös testű edényből származó töredék, melynek csak az alja szolgált szűrőként, oldalát két ívelt, párhuzamos vonalból kialakított minta borítja (12. kép 2.). A lyukakat mindkét esetben kívülről ejtették, és azok széleit az edények belsejében nem simították el. A fent leírt edényformák és díszítések mind az AVK legkorábbi időszakának jellegzetességeit mutatják, melyek között vannak a Körös-kultúra erdélyi ágára visszavezethető, a balkáni középső neolitikum kezdetén általánosan feltűnő, valamint az AVKval megjelenő, kizárólag a kultúrára jellemző jegyek.

46 42 Hasonlókat 1. Domboróczki L., 2001. Fig. 11. 43 A formák leírását, és egyben a párhuzamokat 1. Kalicz N.-Makkay J., 1977. 22-23., Raczky P., 1983. 177., 179-181., Nagy E. Gy., 1998. 26., 29. kép., Kalicz N.-Koós J., 2000b. 67., 15. kép., 2002. 61., 74., Abb. 22-23., Kovács K, 2001. 80., 5-7. kép. 44 A háztartási edények díszítéseire 1. Kalicz N.-Makkay J., 1977. 25., Raczky P., 1983. 181., Nagy E. Gy., 1998. 78-79., Kalicz N.-Koós J., 2000b. 67., 15. kép., 2002. 74., Abb. 22-23., Kovács K, 2001. 80., 5-7. kép. Belső bütyökfogó használatára 1. Oravecz H., 1997. 96., 12. ábra 6. 45 Nagy E. Gy., 1998. 29. t. 3. 46 Ezekről 1. részletesen: Raczky P., 1983. 187-192., 1988. 27-32., 1989. 234., 53