A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Osgyáni Gábor: Megjegyzések a hagyományos gazdálkodás átalakulásához és fellelhető emlékeihez a Zempléni-hegység belső területén

MEGJEGYZÉSEK A HAGYOMÁNYOS GAZDÁLKODÁS ÁTALAKULÁSÁHOZ ÉS FELLELHETŐ EMLÉKEIHEZ A ZEMPLÉNI-HEGYSÉG BELSŐ TERÜLETÉN OSGYÁNI GÁBOR Bevezetés Dolgozatomban a művelődéstörténet, muzeológia, néprajz, történeti földrajz határmezsgyéjén elhelyezkedő problémát tárgyalok. Az interdiszciplináris megközelítést az indokolja, hogy olyan áttekintést szeretnék adni a vizsgált területről, amely leíró, analizáló és összegző szerepet tölt be. Továbbá a recens társadalomtudományok kutatásaival ötvözve alkalmazható eredményeket nyújthat az értékmegőrzés, területfejlesztés és fenntartható fejlődés stratégiáinak kidolgozásában. A fejlesztési stratégiák kidolgozása során fel kell mérni a fejlesztendő terület értékeit. Az értékekbe beletartoznak azok a kulturális formák, amelyek helyi adottságok és normák szerint alakultak ki. Ezek a lokális komplex kulturális elemek. A komplex kultúrakutatás célja annak az egésznek a feltárása és megértése, amely mozgatja és élteti az adott közösséget. „A kultúra tulajdonképpen nem más, mint az élet leéléséhez adott helyen, időben és társadalmi térben érvényes használati utasítás - állítja Kunt Ernő.

1 A komplex kultúrakutatás ezt a „használati utasítást" keresi. Természetesen adott esetben segít megtalálni, ha valamelyik közösség részben - pl. identitásvesztés vagy egészben elvesztette. A múltbeli, régi „használati utasítást" megkeresve a továbblépés lehetőségére nyújthat perspektívát. Idegen kultúra kutatása esetén segít feloldani a mi - ők kategóriák közötti distanciát, saját kultúra kutatása esetén pedig megismerhetjük, meghatározhatjuk önmagunkat. „Csak hiteles múltra alapozva lehet csak érvényes jövőt - nem csak - tervezni, de építeni is."

2 A fejlesztés meghatározó pillére a múlt megismerése, értelmezése, elfogadása. Ez olyan alapokat nyújt a fejlesztési stratégiák lehetőségeinek, amelyre építkezve azok gazdaságossága, hatásfoka növelhető, tartalma gazdagítható. Ezt a gondolatmenetet követve próbáltam a már ismert kutatások eredményeit öszszefoglalva - különös tekintettel a muzeológia és a művelődéstörténet területére - egy történeti ívet felvázolni, amely bemutatná a tájhasználat változásának okait, és a változás hatását. A megváltozott gazdasági, ökológiai és kulturális viszonyok között elképzelhető, hogy a táj használatban rejlenek a térség azon lehetőségei, amelyek elősegítenék, vagy részben biztosítanák a fenntartható fejlődést. Nagy szerephez jutna a terület ökomuzeális hasznosítása és a kultúrtörténeti értékeinek megőrzése. Ennek a lehetőségeit keresi ez a tanulmány. 1 KuntE., 1993. 116. 2 Kunt E, 1993. 111. 529